Az atl�tika fogalomk�r�nek legr�gebbi irodalmi eml�ke, az i. e. VIII. sz�zadi g�r�g epika halhatatlan mûvelõj�nek, Hom�rosznak a nev�hez fûzõdik. A neki tulajdon�tott k�t remekmû, az Ili�sz �s az Od�sszeia soraiban t�bbsz�r visszat�r az "athl�szisz" (a k�zd�s), az "athl�tai" (a k�zdõ) �s az "athlothetai" (az atl�tikai versenyrendezõ). Az i. e. V. sz�zad elej�n Pindarosz m�r kifejezetten olyan ifjakat illetett az "athl�tai" jelzõvel, akik a verseny szerûen ûz�tt fut�-, dob�- �s ugr�sz�mokban, valamint birk�z�sban �s �k�l v�v�sban szereztek dicsûs�get v�rosuknak. Az i. sz. II. sz�zad m�sodik fel� nek h�res �kori orvosa, a g�r�g sz�rmaz�s� Galenusz a k�l�nleges �letm�dot folytat�, nagy teljes�tm�nyt ny�jt� versenyzõket nevezte atl�t�knak. Pliniusz r�mai �r� 9 k�tetes lev�lgyûjtem�nye jelzõi �rtelemben haszn�lta az "athletica ars" (atl�tikai mûv�szet) kifejez�st.

Az �kor atl�tik�ja

Az atl�tikai mozg�sform�kban rejlõ edz�si, k�pz�si, nevel�si, akarat- �s erk�lcsfejlesztõ �rt�keket az �kori vil�g valamennyi �llama felismerte. Eml� kei �pp�gy fellelhetõk az �indiai eposzokban, mint a k�nai jade k�veken vagy az egyiptomi s�reml�kek falfestm�nyein.
A mai felfog�sunknak megfelelõ atl�tikai tev�kenys�g int�zm�nyes form�i az antik g�r�gs�g ifj�v� avat�si r�tusaihoz, vez�rkiv�laszt� pr�b�ihoz �s a hõskultuszban fogant temetkez�si szertart�saihoz vezethetõk vissza. A gyõzelmi �nneps�gek, b�kek�t�sek �s vend�gfogad�sok nem m�lhattak el a leg r�termettebb fiatalok erõfitogtat�sa, gyorsas�gi �s �gyess�gi pr�b�i n�lk�l.

�gy p�ld�ul az Ili�sz VIII. �nek�ben tal�lunk egy l�ktetõ elevens�gû "sport verseny tud�s�t�st" arr�l, hogyan m�rte le Alkinosz, a phai�kok vend�gszeretõ kir�lya a f�ldj�re t�vedt Od�sszezusz k�pess�geit. Od�sszeusz v�llalta a pr�b�t, majd "fogta a vastag d�szkoszt, mely nehezebb volt sokkal, mint aminõkkel eddig a phai�k f�rfiak ott versenyt haj�tottak. J�l megp�rgetv�n izmos keze elhaj�totta; - s az a t�bbi jelen t�lsz�llt, a kez�bõl k�nnyed�n elszabadulva."
   Hellaszban ringott teh�t az atl�tika b�lcsõje. Mai szemmel n�zve is csod� latosan magas fokra fejlesztett�k a szabadok testkult�r�j�t.
   K�l�nf�le hagyom�nyos �s alkalmi versenyeik k�z�l a legjelentõsebb a n�gy�venk�nt megrendezett olimpiai j�t�kok volt. Legkedveltebb verseny sz�mai - ak�rcsak napjainkban - az atl�tikai versenyek voltak. Ol�mpia szent liget�ben csod�latos stadiont �p�tettek a versenyek lebonyol�t�s�ra. Az elsõ tizenh�rom olimpi�n csak stadionfut�st rendeztek, amelynek t�vja 192 m volt. K�sõbb azonban a hosszabb t�v� fut�sok, a t�volugr�s, a diszkoszvet�s, majd a gerelyhaj�t�s is mûsorra ker�lt. Megb�zhat� �r�sos eml�kek hi�ny�ban ma is vitatott k�rd�s, hogy az �kori g�r�g�k az ugr�st �s a dob�st helybõl, balbiszr�l* vagy lend�letszerz�ssel v�gezt�k-e. T�ny az, hogy a for r�sok utalnak erre is, arra is. A g�r�g�k testkult�r�j�b�l a r�maiak sokat �tvettek, de saj�tos t�rsada lomszerkezet�k nem tette lehetõv�, hogy el�rj�k a. g�r�g j�t�kok sz�nvonal�t.

(' Balbisz: 80 X 70 cm-es emelt kidob�hely, amely 15 cm-tõl 5 cm-ig lejtett a dob�s ir�nya fel�.)

A k�z�pkor atl�tik�ja

A k�z�pkori Eur�pa embereszm�ny�t megfogalmaz� kereszt�ny egyh�z az atl�tikai tev�kenys�geket is ellentmond�sosan �rtelmezte. Az antik hagyo m�nyt mint a bûn�s testis�g jelk�p�t elvetette. Ugyanakkor eltûrte, hogy az atl�tika modosult form�ban, mint a lovagi testnevel�s eszk�ze, a feud�lis urak sz�rakoz�sa �s a n�p�nnep�lyek l�tv�nyoss�ga, tov�bb �ljen. Ez a folya mat legkifejezettebben Angli�ban figyelhetõ meg. II. Henrik angol kir�ly (1154-1192) gyepes t�rs�get jel�lt ki a v�rosok mellett, ahol a fiatals�g fut�sban, ugr�sban �s dob�sban gyakorolhatta mag�t. A renesz�nsz kor�ban ezeket a gyepes t�rs�geket olyannyira ben�pes�tette a fiatals�g, hogy a zs�folt s�g megsz�ntet�s�re I. Jakab kir�ly (1566-1625} m�r csak a nemess�g r�sz�re engedte meg az atl�tikai fut�s, ugr�s. dob�s gyakorl�s�t. A nemesifjak fogad�sos versenyeket rendeztek k�l�nb�zõ t�v� fut�sakban. t�vol- �s r�d ugr�sban, kõ-, far�nk- �s sz�lfadob�sban.
   �vsz�zadok sor�n ezeknek a versenyeknek olyan hagyom�nyai alakultak ki, hogy m�g ma is �venk�nt megrendezik. A sk�ciai Barmoral k�zs�gben gyûltek �ssze a dicsõs�gre v�gy� versenyzõk, hogy saj�tos n�pviselet�kben megm�rkõzzenek egym�ssal. A j�t�kok jelentõs�g�t mutatja, hogy a legfõbb patr�nus mindig maga az angol kir�ly volt. John Taylor sk�t k�ltõnek a j�t�k rõl sz�l�, m�r 1600-ban k�zismert k�ltem�ny�t ma is szavalj�k �s �neklik. 1715-1810-ig v�glegess� v�lt a teljes mûsor, amely a k�vetkezõ versenysz�mokb�l �llt:

- 28 fontos kõ dob�sa helybõl �s lend�lettel (kb. 12,5 kg); - kalap�csvet�s 14, 16 �s 22 font s�llyal, 127 cm hossz� ny�llel; - gerendahaj�t�s; - versenyfut�s 700 - 2000 yard-os t�von ; - kardt�nc; - sk�t birk�z�s ; - magasugr�s ; - t�volugr�s; - zs�kban fut�s; - akad�lyfut�s; - r�dugr�s (1895-tõl)

It�li�ban h�ress� v�ltak a R�m�ban rendezett "testacc�" versenyek. A k�r nyezõ vid�kekrõl �sszegyûlt fiatalok n�gy fut�sz�mban �s r�dugr�sban m�r- kõztek egym�ssal. Sv�jcban a kõdob�s volt a legkedveltebb verseny sz�m a v�s�r- �s �nnepnapokon.
   A k�z�pkori �letforma rendi jellege azonban nem tette lehetõv�, hogy az atl�tika sz�lesebb k�rben, kontinent�lisan elterjedjen. Akad�lyozta ezt a n�pek, nemzetek elz�rts�ga is. T�rt�nelmi szerepe azonban m�gis jelentõs, mert r�szben �tmentette a g�r�g testkult�ra v�vm�nyait, r�szben pedig olyan �j mozg�sform�kat hozott l�tre, amelyek be�p�lhettek a modern sporttev� kenys�gbe.

Az �jkori atl�tika

A renesz�nsz, majd a polg�ri forradalmak. hat�s�ra a k�z�pkor hitbuzg�,. �nsanyargat� vil�g�b�l kit�rt ifj�s�g �l�nk �rdeklõd�ssel fordult az �kori g�r�g kult�ra fel�. B�r a n�p t�megeit �rintõ �nnepi atl�tikai vet�lkedõket I. Jakab betiltotta, a polg�ri ifj�s�g megismerkedett a g�r�g testkult� r�val. Ennek hat�s�ra az atl�tika �j fejlõd�snek indult. Mezõn, orsz�g�ton megkezdõd�tt a verseng�s, eleinte fogad�sos, kih�v�sos, p�ros versenyek form�j�ban. Legkiemelkedõbb �tt�rõi a pedesztri�nok voltak, akik a fut�rszol g�lat mellett fogad�sb�l, mai szemmel n�zve is kitûnõ eredm�nyeket �rtek el. Robert Barclay kapit�ny 1801-ben 41 nap �s 16 �ra alatt 1000 m�rf�ldet futott �gy, hogy minden egym�st k�vetõ �r�ban egy m�rf�ldet tett meg, a fennmarad� idõt pihen�ssel, alv�ssal t�lt�tte.
   John Sinclair 1806-ban Atl�tikai gyakorlatok c�mmel szakk�nyvet �rt, amelyben foglalkozott a versenyzõk felk�sz�t�s�vel, �letm�dj�val, t�pl�lko z�s�val.
   Mason õrnagy Norfolkban megalap�totta az elsõ sportegyes�letet. A klub tagoknak gyakorl�hely�l pedig meg�p�tette az elsõ atl�tikai p�ly�t, a Necton Guildet, amelynek talaja term�szetesen gyepes volt. A fiatals�g z�me azonban a p�ly�n k�v�l gyakorolt �s versenyzett. A XIX. sz�zad elsõ fel�ben az arnoldizmus hat�s�ra a college-ekben meghonosodott, szok�ss� v�lt a sport szerû �letm�d.
   1850-tõl megindultak az egyetemek k�z�tti atl�tikai versenyek. Az elsõ angol atl�tikai bajnoks�got 1866-ban rendezt�k, 68 r�sztvevõvel. Az el�rt ered
m�nyek szer�nyek, de t�mpontul szolg�lhatnak annak a hatalmas fejlõd�s nek a lem�r�s�re, amelyet az atl�tika napjainkig megtett:

440 yard 55 s; magasugr�s 175,5 cm; r�dugr�s 305,0 cm;s�lyl�k�s 10,52 m (213 cm-es n�gyzetbõl); kalap�csvet�s 24,50 m.

A XIX. sz�zad m�sodik fel�re az atl�tika, kil�pve az angol szigetorsz�gb�l, fokozatosan elterjedt az eur�pai kontinensen, sõt �tkelve az �ce�non Amerik�ban, is megh�d�totta a fiatalokat. 1867-ben elk�sz�lt az elsõ salak bor�t�s� fut�p�lya, majd 1871-ben megjelent a salakhoz jobban alkalmazkod� sz�ges cip�. A sz�zadfordul� v�g�re felmer�lt a nemzetek k�z�tti tal�lkoz�k ig�nye is. Ennek kiel�g�t�s�re 1895-ben megrendezt�k az elsõ nemzetek k�z�tti atl�tikai versenyt a New York AC-London AC k�z�tt,. A nagy becsv�ggyal v�vott k�zdelemben az �jhaza csaknem megsemmis�tõ veres�get m�rt az �haz�ra.

�me n�h�ny eredm�ny: 100 yard 9,8 s; 440 yard 49,0 s; 120 yard g�t 15,4 s; magasugr�s 197 cm; t�volugr�s 686 cm; s�lyl�k�s 13,23 m (a gyõztesek valamennyien amerikaiak).

Az 1896-os esztendõ jelentõs fordul�pont az atl�tika t�rt�net�ken. T�bb lelkes sportember - �len a francia Coubertinnel - sikerre vitte az �kori olimpia fel�j�t�s�nak gondolat�t. F�radoz�suk eredm�nyek�nt megrendez t�k Ath�nben az elsõ �jkori olimpiai j�t�kokat. A versenyek gerinc�t - ak�r csak a m�ltban - itt is az atl�tika k�pezte. A szokatlan m�retû m�rv�ny stadion - a maga nem�ben csod�latos l�tv�ny - �s laza talaja nem kedve zett ugyan az eredm�nyeknek, de a vil�g figyelm�t felh�vta a b�k�s �ssze fog�sra, a testkult�ra fejleszt�s�re. Az el�rt szer�ny eredm�nyek t�kr�zik a rendez�sben val� j�ratlans�got �s a f�ldes p�lya minõs�g�t:

100 m 12 s; magasugr�s 181 cm; 400 m 54,2 s; t�volugr�s 635 cm; 800 m 2 : 11,0 s; h�rmasugr�s 13,71 m; 1500 m 4 : 33,2 s; r�dugr�s 3,30 m; 110 g�t 17,6 s; s�lyl�k�s 11,22 m; diszkoszvet�s 29,15 m

A n�gy�venk�nt megrendezett olimpiai j�t�kok, a nemzeti sz�vets�gek �s a Nemzetk�zi Atl�tikai Sz�vets�g (1912) megalakul�sa, az egyre sz�lesebb k�rben elterjedõ nemzetek k�z�tti tal�lkoz�k �jabb lend�letet adtak az atl�tika fejlõd�s�nek. Az �szak-eur�pai orsz�gok - Finnorsz�g, Sv�dorsz�g - felz�rk�ztak az akkori nagy atl�tanemzetek - Anglia, Amerika - mell�. Az olimpiai j�t�kokon, a nemzetk�zi porondon megjelentek a "sz�nes bõrûek", elsõsorban az amerikai n�gerek �s a jap�nok.
Az atl�tika fejlõd�s�t - legal�bbis Eur�p�ban - az I. vil�gh�bor� meg t�rte. A nagy vil�g�g�s ut�n 1920-ban rendezt�k meg �jra az olimpi�t, de olyan diszkrimin�ci�val, hogy a legyõz�tt orsz�gok - N�metorsz�g, Ausztria, Magyarorsz�g - nem vehettek r�szt rajta.

A testkult�ra �s sport b�k�s eszm�je, n�peket, nemzeteket �sszefog� hat�s�ra �jra tal�lkozhattak a vil�g legjobbjai. A kontinent�lis bajnoks�gok tov�bb n�velt�k az atl�tika n�pszerûs�g�t �s elõseg�tett�k fejlõd�s�t. Az 1920-30-as �vek az atl�tika t�rt�net�nek egyik aranykor�t jelentik. A versenyp�ly�kon megjelenõ "fekete bõrû" fut�k, ugr�k gyors egym�sut�nban �rt�k �t az akkor m�r nyilv�ntartott vil�gcs�cslist�t. Bekapcsol�dtak a ver senyz�sbe a nõi atl�t�k, �s m�r az elsõ versenyeken - az elsõ olimpi�jukon (1928), k�sõbb a kontinent�lis bajnoks�gokon is - bizony�tott�k eredm�nye ikkel a nõi atl�tika �letreval�s�g�t. Az 1936. �vi Xl. ny�ri olimpiai j�t�kokon tov�bb sz�lesedett a r�szt vevõ nemzetek �s sportol�k k�re.

A b�ke gondolat�t Berlinben azonban m�r erõsen be�rny�kolta a "nemzeti preszt�zs", a nacionalizmus megnyilv�nul�sa is. Az 1939-ben kit�rt II. vil�gh�bor� az atl�tika fejlõd�s�t is visszavetette. Elmaradtak az olimpi�k, az Eur�pa-bajnoks�gok, a nemzetek k�z�tti tal�lkoz�k.
A fasizmus lever�s�t k�vetõen a sokat szenvedett nemzetek csak lassan tal�ltak magukra a sport ter�let�n is. Az 1948-ban Londonban megrendezett olimpia szer�ny atl�tikai eredm�nyeivel m�g nem �rhette el az elõzõek sz�n vonal�t.

Az atl�tik�ban rejlõ �rt�kek, az atl�tika n�pszerûs�ge, elterjedts�ge azon ban �jra fellend�tette a sport�gat. A k�zdõt�ren megjelentek a Szovjetuni�, majd a felszabadult gyarmati n�pek sportol�i, akik felpezsd�tett�k az atl�tika v�rkering�s�t. 1952-tõl kezdve mondhatjuk, hogy az olimpi�k, a kontinent� lis bajnoks�gok, az interkontinent�lis kup�k, az universiad�k val�ban a vil�g ifj�s�g�nak tal�lkoz�i.

Az atl�tika fejlõd�s�t elõseg�tõ t�nyezõk

Az �jkori atl�tika sz�les k�rû elterjed�s�t, n�pszerûs�g�t �s fejlõd�s�t t�bb egym�sra hat� t�nyezõ seg�tette elõ. Az elfõzõekben v�zolt fejlõd�sen, klub �s nemzetk�zi tal�lkoz�kon, nemzeti sz�vets�gek megalakul�s�n t�l t�rj�nk ki n�h�nyra.
   Angol kezdem�nyez�sre m�r az elsõ angol bajnoks�g idej�n megkezdõd�tt az atl�tikai versenyszab�lyok egys�ges�t�se, amely azonos felt�teleket igye kezett biztos�tani a versenyzõknek. A kezdem�nyez�st k�sõbb �tvette az 1912-ben megalakult Nemzetk�zi Atl�tikai Sz�vets�g, az International Amateur Athletic Federation (IAAF), amely nyomon k�vetve a fejlõd�st, folya matosan szab�lyozza a versenyek, az eredm�nyek hiteless�g�t, az �sszehason l�t�sok re�lis volt�t.

Az atl�tikai cs�cseredm�nyek, az orsz�gos, kontinent�lis, olimpiai, vil�g cs�csok szab�lyok szerinti elismer�se, nyilv�ntart�sa olyan motiv�ci�t jelent a fiatals�g sz�m�ra, amely tervszerûbb, odaad�bb edz�smunk�ra sarkallja õket.
   A fejlõd�st egyre jobban seg�ti az interdiszciplin�ris sporttudom�ny. Vonat kozik ez elsõsorban a felk�sz�l�sben alkalmazott tudom�nyos edz�sm�dszerekre. Felt�rja a k�l�nb�zõ fizikai k�pess�gek, mindenekelõtt az �ll�k�pess�g, az erõ, a gyorsas�g, a mozg�skoordin�ci� titkait �s kidolgozza fejleszt�s�nek m�dszereit. Az edzetts�g sz�nvonal�t, a terhelhetõs�g m�rt�k�t m�ri a maga mûszereivel. �gy a kutat�, az edzõ, a sportol� egy�ttesen �rt�kel, tervez a jobb teljes�tm�ny el�r�se �rdek�ben. Az egyre izmosod� sporttudom�ny kutatja azokat az �sszetevõket is, amelyek r�hangolj�k az atl�t�t akarata nagyobb megfesz�t�s�re, versenyen a tõle telhetõ legjobb teljes�tm�ny el�r�s�re.

A tudom�nyos alapokon kifejlesztett fizikai k�pess�geket az edzõ �s versenyzõ a biomechanika, az aerodinamika seg�ts�g�vel �gyazza be technik�j�ba, hogy az a legeredm�nyesebb legyen. A biomechanika felhaszn�l�s�nak mint etikai szempontb�l sem kifog�solhat� fejleszt�si lehetõs�gnek napjainkban egyre nagyobb a jelentõs�ge. Felt�rja az egyes atl�tikai mozg�sok t�r-, idõ �s erõkifejt�sbeli szerkezet�t, megrajzolja a leggazdas�gosabb modellt, amely hez az egy�ni adotts�gokon bel �l alkalmazkodni lehet.

Az atl�tika egyetemes fejlõd�st�rt�nete, jelenlegi elterjedts�ge, �j nemze tek bekapcsol�d�sa (�zsia, Afrika), a tudom�nyos eredm�nyek felhaszn�l�sa azzal a jogos rem�nnyel t�lt el benn�nket, hogy mint az ifj�s�g sz�m�ra leg jobban hozz�f�rhetõ sport�g, a j�võben is t�retlen�l fejlõdik, hiszen a jelen leg �rv�nyben l�võ cs�csok nem jelentik az emberi teljes�tõk�pess�g felsõ hat�r�t.

Az atl�tika magyarorsz�gi fejlõd�st�rt�nete

Haz�nkban a szervezett atl�tikai tev�kenys�g elsõ nyomaival az 1848-as szabads�gharc eml�kei k�z�tt tal�lkozhatunk. Ekkor jelent meg Pesten G�l S�ndor Oktat�si Szab�lyzat a magyar gyalogs�g sz�m�ra c�mû szakk�nyve, amelyben a c�lszerû testgyakorlatok k�z�tt megtal�lhat� az ugr�sok �s a fu t�sok oktat�sa (II. k�tet, 194-199. oldal). Az utas�t�sban nemcsak a gyakor latok le�r�sa szerepel, hanem a technikai lebonyol�t�s m�dja, a fokozatoss�g elve �s egy�b eg�szs�g�gyi k�vetelm�ny is.

Az egyes�leti szervezked�s 1865-ben kezdõd�tt. Ekkor hoztak l�tre Pesten egy angol mint�j� fut�t�rsulatot, amelynek legkedveltebb versenysz�mai a 120 �les (227,5 m) fut�sok voltak. Az ugr�sokat, dob�sokat fõleg a torna versenyek keret�ben ûzt�k.
Az �n�ll�, versenyszerû atl�tika szervezett megind�t�s�ra 1875-ben ker�lt sor. Az angliai tanulm�ny�ton j�rt Esterh�zy Miksa �tmutat�sai alapj�n ekkor alap�tott�k meg az elsõ magyar atl�tikai egyes�letet, a Magyar Atl�tikai Clubot. Ugyanabban az �vben Budapesten megrendezt�k az elsõ atl�tikai versenyt az �j �p�let elnevez�sû katonai laktanya udvar�n. A h�rverõ verseny olyan �rdeklõd�st v�ltott ki, hogy gomba m�dra szervezõdtek az atl�tikai egyes�letek, klubok a fõv�rosban �s vid�ken egyar�nt, �s vel�k nõtt az atl�t�k sz�ma is.

A magyar atl�t�k 1896-ban m�r r�szt vettek az elsõ �jkori olimpi�n. Az �gyess�gi sz�mokban �gysz�lv�n tanul�k�nt indultak, de fut�sban m�r jelentõs sikereket �rtek el egy ez�st- �s k�t bronz�remmel. Atl�tik�nk �letreval�s�g�t �s fejlõdõk�pess�g�t �kesen bizony�totta a Magyar Atl�tikai Sz�vets�g megalakul�sa 1897-ben, �s az a t�ny, hogy a k�vetkezõ, P�rizsban rendezett olimpi�n �ppen az �gyess�gi sz�mokban z�rk�ztak fel versenyzõink a vil�g leg jobbjai mell� (Bauer Rezsõ diszkoszvet�sben L, G�nczi Lajos magasugr�sban III). A sikersorozat tov�bb folytat�dott, �s valamennyi olimpi�r�l �remmel vagy �rt�kes helyez�ssel t�rtek vissza atl�t�ink.

A Nemzetk�zi Atl�tikai Sz�vets�g elsõ hivatalos vil�gcs�cslist�j�n k�t magyar n�v is szerepelt (300 m: Mezei Frigyes 36,4 s; 500 m: Rajz Ferenc 1:0.7,6 min).

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt a magyar atl�tika - hasonl�an az egyetemes atl�tik�hoz - nagy lend�lettel fejlõd�tt. Minden versenysz�mban rendelkez t�nk kiemelkedõ tud�s�, nemzetk�zi szintû versenyzõvel. K�z�l�k is kiemel kedtek v�gt�z�ink, gerelyhaj�t�ink, diszkoszvetõink (Kov�cs J�zsef, Sir J�zsef, Szab� Mikl�s, Szepes B�la, Remecz J�zsef, Madar�sz Endre, Donog�n Istv�n).

Nõi atl�tik�nk is ekkor h�vta fel mag�ra a nemzetk�zi k�zv�lem�ny figyel m�t. Cs�k Ibolya feledhetetlen k�zdelemben, a nõi magasugr�s megnyer�s�vel a dobog� legmagasabb fok�ra �llhatott a berlini Olimpiai Stadionban. A II. vil�gh�bor� ut�n a magyar atl�tika viszonylag hamar talpra �llt. A nemzet anyagi erej�t megfesz�tve k�sz�lt a Londonban rendezendõ olimpiai j�t�kokra. A befektetett energia nem veszett k�rba. K�t olimpiai bajnokunk, N�meth Imre (kalap�csvet�s) �s Gyarmati Olga (t�volugr�s) tisztelet�re j�t szott�k el a magyar himnuszt. V�rszegi J�zsef is fel�llhatott a dobog� har madik fok�ra. A csapat t�bbi tagja d�ntõs, helyezett lett. A Helsinkiben rendezett olimpi�n m�g nagyobb elismer�s �vezte versenyzõinket. Cserm�k J�zsef vil�gcs�ccsal nyerte az imm�r hagyom�nyosan magyar versenysz�mot, a kalap�csvet�st, a harmadik helyezett mestere, N�meth Imre lett. F�ldessy �d�n t�volugr�, R�ka Antal gyalogl� �s a "vill�mikrek" 4 X 100-as v�lt�ja (Zar�ndi, Varasdi, Cs�nyi, Goldov�nyi �ssze�ll�t�sban) ugyancsak bronz�rmet szerzett. Atl�t�ink teh�t egy olimpiai arany�remmel �s n�gy bronz�remmel t�rhettek haza.

Az 1950-es �vekben a magyar k�z�p- �s hossz�t�vfut�s versenyre kelt a vil�g legjobbjaival. Igl�i Mih�ly edzõ vezet�s�vel Iharos S�ndor, R�zsav�lgyi Istv�n, T�bori L�szl� 1500 m-tõl 10 000 m-ig az �sszes vil�gcs�csot elh� d�totta a nagy fut�m�lttal rendelkezõ sv�dektõl, finnektõl. V�logatott csapatunk olyan kiegyens�lyozott volt, hogy Eur�pa legjobbjai k�z� sorolt�k. Bizony�tja ezt a berni Eur�pa-bajnoks�gon szerzett 4 arany�rem �s sz�mos helyez�s. A szer�nyebb melbourne-i szerepl�s ut�n a r�mai olimpi�n, majd a belgr�di Eur�pa-bajnoks�gon ism�t �zel�tõt adtak tud�sukb�l a magyar versenyzõk. Nem sz�gyenkezhet�nk a toki�i olimpiai szerepl�s miatt sem, de egyenesen b�szk�k lehet�nk a mexik�i olimpi�n el�rt sikerekre. K�t olimpiai bajnoks�g (Zsiv�tzky Gyula, N�meth Ang�la), n�gy bronz�rem (Kontsek Jol�n, Kulcs�r Gergely, Kiss Antal, Lov�sz L�z�r) �s t�bb helyez�s �regb�tette a magyar atl�t�k h�rnev�t.

Az�ta a vil�g atl�tik�ja a mienkn�l nagyobb �temben fejlõd�tt. A fut� sz�mokban elmaradtunk a nemzetk�zi �lvonalt�l, az ugr�sok egyes sz�mai ban �s a gerelyhaj�t�sban azonban ma is meghat�roz� szerepet j�tszunk. A gerelyhaj�t� N�meth Mikl�s olimpiai bajnok �s vil�gcs�cstart� volt, m�g Bruzsenv�k Ilona nõi t�volugr�sban nyert Eur�pa-bajnoks�got. Jelenleg v�ltozatlanul f�rfi gerelyhaj�t�ink, f�rfi �s nõi magasugr�ink, f�rfi �s nõi t�volugr� ink k�pviselnek nemzetk�zi sz�nvonalat, �s rem�lj�k, p�ld�juk nyom�n a t�bbi versenysz�mban is megindul a felz�rk�z�s.

A magyar atl�tika fejlõd�st�rt�net�vel kapcsolatban felt�tlen meg kell eml�kezni azokr�l az edzõkrõl, akik idõt, f�radts�got nem k�m�lve a vil�g sikerek kov�csai voltak. A k�t vil�gh�bor� k�z�tt - elsõsorban Vadas Iv�n �s Perrich Rudolf tev�kenys�ge nyom�n - atl�t�ink el�rt�k a nemzetk�zi sz�nvonalat. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n Balogh Lajos, B�csalm�si P�ter, Igl�i Mih�ly, Simek, Ferenc, Koltai Jenõ �s m�g sokan m�sok vezett�l, el versenyzõinket az olimpiai �s Eur�pa-bajnoki dobog�kig.

Az atl�tikai mozg�sok technik�j�nak v�ltoz�sai

A v�ltoz�sok szerepe �s jelentõs�ge az eredm�nyek fejlõd�s�ben

Az atl�tikai eredm�nyek javul�s�t sokf�le t�nyezõ seg�tette elõ. Ezek k�z�l most a mozg�stechnik�k fejlõd�s�t k�vess�k figyelemmel.
Az �jkori atl�tika elterjed�s�nek kezdet�n voltak olyan nemzetek, amelyek n�l az egyes atl�tikai sz�moknak m�r r�gebbi hagyom�nyai voltak. A g�r�g�k a diszkoszvet�st, az angolok a kalap�csvet�st, az �szak-eur�pai orsz�gok a gerelyhaj�t�st, az amerikaiak a magasugr�st a t�bbin�l kor�bban ismert�k �s eredm�nycsebben gyakorolt�k. Az õ technik�jukat ut�nozt�k, m�solt�k vagy fejlesztett�k tov�bb az atl�tik�ba bekapcsol�d� nemzetek versenyzõi. A technik�k �tv�tele, tov�bbfejleszt�se nem mindig t�rt�nt sim�n, mag�t�l �rtetõdõen. P�lda erre m�r az elsõ �jkori olimpi�n ad�dott. Az amerikai R. Garrett, mit sem t�rõdve a "hell�n diszkoszvetõ st�lussal", a maga m�dj�n, helybõl, oldalt vetette ki a diszkoszt. Az olimpiai bajnoks�got megnyerte, de technik�ja akkor m�g �les vit�ra adott okot. A gerelyhaj�t�s az 1906-os ath�ni jubileumi olimpi�n szerepelt elõsz�r versenysz�mk�nt vegyes (k�z�pen �s v�g�n) fog�ssal. 1908-ban Londonban k�tf�le gerelyhaj�t�versenyt rendeztek (k�z�pen �s vegyes fog�ssal). 1912-ben Stockholmban a rendezõ sv�dek nyom�s�ra csak k�z�pfog�ssal lehetett versenyezni.

Az amerikaiak pedig magasugr�ik - akkor m�g szab�lytalan - technik�j�t fogadtatt�k el.
A technika t�k�letes�t�s�ben, fejleszt�s�ben az elõzõekben ismertetett okok mellett l�nyegesen nagyobb szerepet j�tszottak a kimagasl� egy�nis�gek, egy-egy versenysz�m olimpiai bajnokai, vil�gnagys�gai. Mozg�sukat, techni k�jukat csakhamar ut�nozta a t�bbi atl�ta, b�rhol is �lt a f�ldkereks�gen. A t�rdelõrajt (1887), a forg�sos kalap�csvet�s (1880-t�l), a p�rd�lettel v�gzett diszkoszvet�s (1897), a korszerû finn gerelyhaj�t�technika (1919), az oll�z� t�volugr�s (1901), a gurul�, majd hasm�nt magasugr�s (1920-as �vek), a h�ttal fel�ll�s s�lyl�k�s (1950), a flop magasugr�s (1968) mind-mind egy nagy atl�ta-, vagy edzõegy�nis�g kezdem�nyez�s�re terjedt el. Korszerûbbet, eredm�nyesebbet alkottak, mint elõdeik, �s ezzel forradalmas�tott�k a techni k�t. Napjainkban is elterjedt, hogy egy atl�ta vil�gnagys�g technik�j�t - n�ha kellõ kritika n�lk�l is - �tveszik a t�bbiek.

A tudom�nyos-technikai kutat�soly eredm�nyeinek hat�s�r�l (biomechanika) m�r kor�bban esett sz�. �rdemes megvizsg�lni azonban a tudom�ny felhaszn�l�s�val t�k�letes�tett sportszerek, felszerel�sek, p�ly�k szerep�t a technika, �gy az eredm�nyek fejlõd�s�ben.
A goly�scsap�ggyal �s huzalny�llel ell�tott kalap�cs, a k�l�nf�le konstrukci�j� f�mgerelyek, a peremneh�z diszkosz, a mûanyagb�l k�sz�lt ugr�rudak k�sz�tõi nemcsak a tart�ss�g szempontjait veszik figyelembe. Aerodina mikai t�rv�nyek, sz�lcsatorn�ban v�gzett k�s�rletek, mechanikai t�telek alapj�n szerkesztik meg �s gy�rtj�k sporteszk�zeiket, amelyeknek korszerûs�g�t a gyakorlat igazolja. A technik�t viszont - a t�rv�nyszerûs�geket figyelembe v�ve - az �j szereknek megfelelõen kell �tform�lni, t�k�letes�teni.

A felszerel�sek k�z�l tal�n a sz�ges cipõ a legr�gebbi (1871), sok v�ltoz�son, �j�t�son ment �t, m�g kialakult a fut�-, a t�vol-, a magasugr�- vagy a gerely haj�t�cipõ mai form�ja, a k�v�nt feladatnak megfelelõen. A k�nnyen bor�that� g�tak megjelen�se form�lta, tette g�rd�l�kenny� a g�tfut�k technik�j�t. A habszivacs le�rkezõhely a magas- �s r�dugr�s technik�j�nak fejlõd�s�t len d�tette elõre. A rajtt�mla a gyorsabb indul�st seg�tette elõ.
A sportp�ly�k �s tartoz�kaik minõs�gi javul�sa szint�n hat�ssal volt mindenkor a teljes�tm�nyre. A f�ldes talaj� fut�p�ly�t m�r kor�n (1867) felv�ltotta a kem�nyebb, salak bor�t�s� p�lya. Ezt t�k�letes�tett�k k�l�nf�le r�te gez�ssel, k�tõanyaggal, alagcs�vez�ssel mindaddig, m�g meg nem jelent az elsõ mûanyagbor�t�s� p�lya (1966) Amerik�ban. A mûanyag p�lya k�sz�t�s elõfut�rai a jap�nok voltak, akik az 1964. �vi toki�i olimpi�ra Neo-H-Clay elnevez�sû mûanyaggal k�t�tt salakp�ly�t �p�tettek. A vil�g fiatals�ga 1967-ben a mexik�i elõolimpi�n versenyzett mûanyag bor�t�s� p�ly�n. Egy�nte tûen azt tapasztalt�k, hogy rendk�v�l kedvezõen befoly�solja a v�gtafut�sok, az ugr�sok �s a gerelyhaj�t�s v�grehajt�s�t, eredm�nyess�g�t. Ennek oka az, hogy a talaj fel� kifejtett jelentõs elrugaszkod�erõ nem hoz l�tre a p�lya felsõ r�teg�ben rugalmatlan deformit�sokat. A fut�cipõ sz�ge k�nnyen bele f�r�dik a mûanyag r�tegbe - elmozdul�s n�lk�l r�gz�ti a l�bat - , elrugasz kod�sn�l pedig ugyanolyan k�nnyen h�zhat� ki �s m�g l�that� nyom se marad h�tra.
A p�lyatartoz�kok k�z�l a r�dugr�szekr�ny (1929), majd a beton vagy mûgyanta bor�t�s� dob�k�r�k (1950), valamint a v�dõh�l�k bevezet�se jelentett azonos felt�teleket, biztons�got a technika v�grehajt�s�hoz.

Az atl�tika versenyszab�lyainak hat�sa a mozg�stechnika fejlõd�s�re

Az atl�tika versenyszab�lyai imm�r t�bb mint egy �vsz�zada form�l�dnak, alakulnak. Az elsõ szab�lyok az �jkori atl�tika elterjed�s�nek idej�n, a nyil v�nos versenyek megkezd�sekor jelentek meg. A nemzetk�zi tal�lkoz�k meg indul�s�val egyes nemzetek kezdem�nyez�s�re - vagy egyenesen nyom� s�ra - t�bb v�ltoz�son mentek �t. 1912-tõl, a Nemzetk�zi Atl�tikai Sz�vets�g ir�ny�t�sa mellett egys�gess�, �sszehangoltt� v�ltak, majd tov�bb tar tott a finom�t�suk, a pontos�t�suk. M�g napjainkban is elhangzanak javas latok az �rv�nyben l�võ szab�lyok m�dos�t�s�ra.
Kezdettõl fogva arra t�rekedtek, hogy a versenyszab�lyok a technika v�g xehajt�s�hoz optim�lis lehetõs�geket, egyenlõ felt�teleket biztos�tsanak. Ez
zel k�v�nt�k a versenyek tisztas�g�t megõrizni, az el�rt eredm�nyeket objek t�ven �sszehasonl�that�v� tenni.

Az atl�tika fejlõd�s�t is elõseg�tett�k a versenyszab�lyok: Gondoljunk csak a dob�k�r�lt bevezet�s�re a n�gyzet alak� dob�hely helyett, a p�lyas�vok kijel�l�s�re, a 400 m ker�letû p�lya k�telezõv� t�tel�re, a rajt- �s c�lb�r�skod�s szab�lyaira. Nevel�si jelentõs�g�t sem hallgathatjuk el, hiszen minden versenyzõre egyform�n vonatkozik, a sikeres �s sikertelen k�s�rletek elb�r� l�sa ugyan�gy �rint mindenkit.

A balesetek elker�l�se, egym�s testi �ps�g�nek meg�v�sa �rdek�ben szab�lyozt�k a dob�szektorok terjedelm�t, a le�rkezõhelyek .nagys�g�t, az elõz�s, a p�lyaelhagy�s elb�r�l�s�t.
Az atl�tika dinamikus fejlõd�se, egy �j mozg�stechnika �s az ezzel egy�tt j�r� ugr�sszerû fejlõd�s nemegyszer k�nyszer�tette a szab�lyalkot�kat v�l toztat�sra. A szab�lym�dos�t�sokkal tulajdonk�ppen k�vett�k a gyakorla tot. �gy enged�lyezt�k az ugr�gerenda (1901) elhelyez�s�t a t�volugr� homokmeder elõtt, a fej elsõk�nt val� �thalad�s�t a l�c f�l�tt magasugr�sn�l, a ge rely k�r�v m�g�li haj�t�s�t �s m�r�s�t (1948), 220 yardig bez�r�lag a v�lt� z�na elõtti 10 m lehetõs�g�nek a felhaszn�l�s�t stb.

Arra is tal�lhatunk p�ld�t, amikor az atl�tikai szab�lyok g�tolt�k a fejlõd�st. A rajtt�mla enged�lyez�s�re p�ld�ul 26 �vet kellett v�rni. A gerelyek, ugr�rudak anyaga, form�ja k�r�li vit�k hossz� idõ ut�n rendezõdtek. A finnek �ltal (Ponti) kezdem�nyezett s�lyl�k�st (hosszabb erõk�zl�s), a spanyol forg�sos gerelyvet�st, a mûanyag p�ly�hoz alkalmazkod� "s�ncipõt", a ma gasugr� "katapult cipõt" v�g�l is nem fogadt�k el.
A versenyszab�lyoknak mindig megvolt �s a j�võben is meglesz a jelentõs�g�k. A tov�bbiakban azonban mindink�bb az elõremutat�st, a fejlõd�st kell szolg�lniuk a verseny tisztas�ga mellett.
Ilyen kezdem�nyez�sek lehetnek:

- a versenyszerek s�ly�nak tov�bbi differenci�l�sa, cs�kkent�se kisdo bosok, �tt�rõk, serd�lõkor�ak r�sz�re;

- k�nnyû "minig�tak" bevezet�se a fiatal versenyzõk r�sz�re

- a mûanyag p�ly�hoz jobban alkalmazkod� "s�ncipõk" enged�lyez�se; - a m�r�stechnika t�k�letes�t�se (a szubjekt�v emberi �rz�kszervek ki kapcsol�sa), az elektromos idõm�r�s, t�rm�r�s;

- a fizikai k�pess�geknek jobban megfelelõ, nagyobb m�r�tû dob�k�r�k enged�lyez�se;

- a v�gel�thatatlanul hossz�ra ny�l� magas-, �s r�dugr� versenysz�mokn�l meghat�rozott sz�m� k�s�rlet felhaszn�l�sa.