Az �sz�s

Helsinkiben a k�zelm�ltban fejez�d�tt be az �sz�-Eur�pa-bajnoks�g, ahol a magyar �sz�k �jabb h�rom arany�remmel gazdagodtak. Kov�cs �gi, a mell�sz�s kir�lyn�je a '97-es sevillai Eb-n kett�, a '99-es isztambuli Eb-n h�rom, id�n Helsinkiben pedig �jabb k�t Eb-titulust gy�jt�tt be, s h�t arannyal a n�i nemzetk�zi Eb-�r�kranglista m�sodik hely�re ugrott (az els� Egerszegi Krisztina kilenc egy�ni Eb-c�mmel, �gi a m�sodik helyen a n�met Ute Gewenigerrel osztozik). �gi ,,megszokott" aranyain k�v�l �ri�si meglepet�sre Bath�zi Istv�n els�k�nt csapott c�lba 400 m vegyesen, �s megszerezte a kisebb v�ls�gban l�v� f�rfi �sz�s els� Eb-arany�t Darnyi �s G�ttler '93-as, h�t �vvel ezel�tti sikere �ta.

 

Az �sz�s t�rt�nete

Az �sz�s minden bizonnyal egyid�s az emberis�ggel. A legr�gibb egyiptomi t�rt�nelmi eml�ken, egy 5000 �ves k�pen k�t �sz� alak l�that�. Az �kori g�r�g�kn�l az �sz�s a m�velts�g fokm�r�je volt, de �rdekes m�d nem szerepelt az olimpiai j�t�kokon. A r�maiakn�l a f�rd�z�s, az �sz�s kult�r�ja rendk�v�l magas fok� volt. A k�z�pkorban a f�rd�s, ily m�don az �sz�s is erk�lcstelen, par�zna dolog l�v�n tiltott tev�kenys�gnek sz�m�tott. A nap�leoni h�bor�kt�l fogva az �sz�s a katon�k k�telez� kik�pz�s�v� v�lt, a c�l az lett, hogy a katon�k ruh�st�l, fegyverrel a kez�kben, csendben (mell�sz�ssal) tudjanak �szni.

A XIX. sz�zadban az �sz�s fokozatosan sporttev�kenys�gg� v�lt. A mell�sz�s lass� volt, �gy fokozatosan gyorsabb �sz�snemeket fejlesztettek ki. Kialakult p�ld�ul az oldal�sz�s, melynek sor�n az ember a jobb �s bal oldal�n v�ltakozva fek�dt a v�zen, �s h�zott egyet-egyet a kez�vel, l�bai pedig oldalir�ny� oll�z�st v�geztek. 1868-ban a Kutya-sziget bennsz�l�tteit�l eltanult �sz�sm�dot hozta Eur�p�ba egy angol kalandor, bizonyos John Trudgen. Sok�ig a kutya�sz�s volt a leggyorsabb �sz�sm�d, mellyel Trudgen bajnoks�gokat is nyert. 1875-ben Matthew Webb 21 �ra 45 perc alatt �t�szta a La Manche-csatorn�t Dover �s Calais k�z�tt (14 km), �s ez az �sz�s robban�sszer� n�pszer�s�d�s�hez vezetett. Az �sz�sm�dok k�z�l k�s�bb az �n. magyar st�lus volt a leggyorsabb. A magyarok elhagyt�k a halad�sban zavar� b�katemp�t, v�ltott karral haladtak, a l�b pedig mindenf�le temp� n�lk�l lebegett ut�nuk. Halmay Zolt�n ezzel az �sz�snemmel 1904-ben St. Louis-ban k�t arany�rmet is nyert 50, illetve 100 yard gyors�sz�sban. 1898-ban a polin�z szigetvil�g t�rzseinek �sz�sm�dj�t ellesve az ausztr�l Alex Wickham a mai gyors�sz�shoz m�r nagyon hasonl�t� st�lust dolgozott ki (v�ltott karmunka jellemezte, a test pedig hull�mz� herny�mozg�st v�gzett - innen lett a neve az angol crawl (k�szni) sz�b�l vil�gszerte kraul).

Az ausztr�l Arthur Cavill �tl�tte ki a h�t�sz�st, de � m�g tulajdonk�ppen hanyatt fekv� mell�sz�st v�gzett, azaz karjai egyszerre ny�ltak h�tra, l�bai pedig b�katemp�val mozogtak. A h�t�sz�st 1912-ben az amerikai Harry Hebner fejlesztette tov�bb, v�ltott kar- �s oll�z� l�bmunk�val nyert olimpi�t 100 m-en. A legfiatalabb �sz�snem a pillang�, amelyet a n�met Erich Rademacher mell�sz�s k�zben tal�lt ki, amikor egy szoros c�lba val� beny�l�s sor�n kiemelkedett a v�zb�l, �s szinte r�ugrott a falra. Sok�ig mell�sz� l�bmunk�val pillang�ztak, csak 1936-ban jelent meg Higgins p�ros l�b�, �n. delfin l�bmunk�ja. A nemzetk�zi �sz�sz�vets�g, a FINA 1952-ben ismerte el negyedik hivatalos �sz�snemk�nt a pillang�t.

H�rom francia lap, a Matin, a L'Auto �s a Velo szervez�s�ben m�r 1889-t�l rendeztek nem hivatalos Eur�pa-bajnoks�gokat, 1903-t�l pedig vil�gbajnoks�gokat. A legjelent�sebb �sz�verseny azonban az olimpia volt. M�r az els�, 1896-os j�t�kok m�sor�t�l kezdve az �sz�s minden olimpi�n szerepelt. Ath�nben m�g csak n�gy gyors�sz� sz�mban m�rt�k �ssze erej�ket a versenyz�k, 1900-t�l a program h�t�sz�ssal, 1904-ben mell�sz�ssal b�v�lt, s 1956-ban csatlakozott a pillang� is. (�rdekes megeml�teni, hogy az els� olimpi�kon m�g szerepelt a m�sorban a 200 m-es akad�ly�sz�s (v�z felsz�n�n kifesz�tett hord�kon kellett �tm�szni), 60 m b�v�r�sz�s, �s fejesugr�s t�volba!)

1908-ban megalakult a nemzetk�zi �sz�sz�vets�g, a FINA, a magyar Don�th Le� kezdem�nyez�s�re pedig 1927-ben az Eur�pai �sz�sz�vets�g (LEN). 1926-ban Budapesten megrendezt�k az els� �sz�-Eur�pa-bajnoks�got, 1973-ban pedig az els� vil�gbajnoks�got a kolumbiai Caliban.

 

Haj�s Afr�dt�l Kov�cs �giig

A magyar �sz�skutat�k els� magyar �sz�sikerk�nt az 1052-es esztend�t emlegetik, amikor B�v�r Kund a pozsonyn�l �llom�soz�, Magyarorsz�got megsz�llni k�sz�l� n�met haj�hadat az �j leple alatt a v�z al� bukva megl�kelte. 1880-ra tehet� a sport�sz�s kezdete, ekkor rendezt�k az els� Si�fok-Balatonf�red Balaton-�t�sz� versenyt, melyet - a t�rt�neti hiteless�g kedv��rt megeml�tend� - bizonyos Szekr�nyessy K�lm�n nyert meg 6 �ra 40 perces id�vel. 1893-ban alakult meg az els� �sz�klub, a Magyar �sz� Egyes�let, 1907-ben pedig - egy �vvel a FINA el�tt - megalakult a Magyar �sz� Sz�vets�g. C�ltudatos munka kezd�d�tt, a k�telez� �sz�soktat�s, az edz�k�pz�s, az �sz�mesterek �s a v�zb�l ment�s oktat�s�nak probl�m�j�t azonban medencehi�ny miatt �vtizedekig nem siker�lt megoldani. Az �tvenes �vekben a magyar �sz�s m�gis a vil�g�lvonalban volt (az '52-es helsinki olimpi�n 4, az '54-es torin�i Eb-n 8 arany), majd k�vetkeztek a lanyh�bb sikerek �vtizedei. A hetvenes �vekben Gyarmati Andrea, Hargitay Andr�s �s Verraszt� Zolt�n, a nyolcvanas-kilencvenes �vekben pedig Darnyi, Szab�, G�ttler, R�zsa, Egerszegi �s Kov�cs r�v�n ism�t sorra hullanak az arany�rmek.

Az �sz�s a v�v�s ut�n a m�sodik legeredm�nyesebb magyar olimpiai sport�g 22 arany�remmel (v�v�sban 32-szer sz�letett olimpiai diadal). Az 1896-os ath�ni olimpi�n a magyar sport els� olimpiai bajnoki c�m�t Haj�s Alfr�d szerezte 100 m-es t�von. K�s�bb az 1200 m-es t�von is rajthoz �llt, �s f�l�nyes gy�zelmet aratott. A Zea-�b�l 11 fokos v�z�ben n�gym�teres hull�mokban kellett �szni, �s Haj�s ujjnyi vastagon faggy�val kente be test�t, hogy megv�dje mag�t a dermeszt�en hideg v�zt�l. 1904-ben St. Louisban Halmay Zolt�n az �n. magyar st�lusban �szva nyert k�t arany�rmet. Sz�ke Katalin 1952-ben 100 m-es gyorson �s a 4x100-as gyorsv�lt� tagjak�nt aratott diadalt. Darnyi Tam�s Sz�ulban �s Barcelon�ban n�gy aranyat gy�jt�tt be vegyes �sz�sban, Egerszegi Krisztina tisztelet�re pedig �t alkalommal j�tszott�k el a Himnuszt.

A vil�gbajnoks�gokon szint�n sikeres magyar �sz�k 15 arany�rmet szereztek. A hetvenes �vekben Hargitay Andr�s vegyes �sz�sban h�rom, Verraszt� Zolt�n h�t�sz�sban pedig egy vb-c�met �szott �ssze. Az elm�lt m�sf�l �vtized sor�n Darnyi Tam�s n�gy, R�zsa Norbert h�rom, Szab� Joe egy, Egerszegi Krisztina kett�, Kov�cs �gi egy alkalommal �llhattak fel a dobog� legfels�bb fok�ra.

Legt�bb arany�rem az Eur�pa-bajnoks�gok sor�n gy�lt �ssze. Nem kevesebb mint 58 magyar els�s�g sz�letett, 50 egy�niben, 4 v�lt�ban, 4 pedig hossz�t�v�sz�sban (5 �s 25 km - ny�ltv�zi). Az �tven arany�remnek csaknem a fel�t - eg�szen pontosan 24-et - h�rman szerezt�k: kilencet Egerszegi, nyolcat Darnyi, hetet Kov�cs �gi!

Sz�ulban h�rom, Barcelon�ban �t, Atlant�ban kett�. Rem�lj�k, hogy az �sz�k 2-3 arany�remmel Sydneyben is meg�rvendeztetnek benn�nket!