G�zmozdony

A Wikip�di�b�l, a szabad lexikonb�l.

Az els� magyarorsz�gi g�zmozdony 1846-b�l

A g�zmozdony a vasutakon els�k�nt haszn�lt g�perej� vontat�j�rm�. Er�g�pe egy g�zg�p, amelynek m�k�dtet�s�hez sz�ks�ges g�zt a j�rm� kaz�nj�ban �ll�tj�k el�. A kaz�n f�t�s�hez sz�ks�ges t�zel�anyagot (�ltal�ban k�sz�n, ritk�bban fa, vagy pakura) �s a kaz�nt�pvizet a mozdony a j�rm�re �p�tett tart�lyokban (szertart�lyos g�zmozdony), vagy a mozdonyhoz kapcsolt k�l�n szerkocsiban (szerkocsis g�zmozdony) viszi mag�val. A kaz�nban termelt g�z energi�j�t a g�pezet g�zhengerei alak�tj�k mechanikai munk�v�. A g�zhengerek t�pl�l�sa, illetve a benn�k lej�tsz�d� munkafolyamat alapj�n besz�lhet�nk csak frissg�zzel t�pl�lt ikerg�pezet�, vagy a g�z nyom�s�t k�t l�pcs�ben (a nagy- �s a kisnyom�s� hengerekben) felhaszn�l�, osztott expanzi�j�, vagy kompound g�pezetr�l.

G�zmozdony g�pezete Heusinger-Walschaert rendszer� vez�rm�vel, m�k�d�s k�zben

1. - leng��v
2. - ellenforgatty�
3. - tolatty�von�r�d
4. - el�siet�si �sszek�t�r�d
5. - keresztfej
6. - tolatty�
7. - g�zhenger
8. - korm�nyvon�r�d

A g�zhenger dugatty�erej�t a dugatty�rudat a hajt�ker�kkel �sszek�t�, hajt�- �s csatl�rudakb�l �ll� forgatty�s hajt�m� alak�tja forgat�nyomat�kk�. A g�zmozdony sebess�g�nek szab�lyoz�sa a g�zhengerek t�lt�s�nek szab�lyoz�s�val t�rt�nik. A hajt�g�p karakterisztik�ja – t�lt�sszab�lyoz�ssal – a vontat�si k�vetelm�nyeknek j�l megfelel� teljes�tm�nytart� jelleg�, �gy a hajt�g�p �s a hajt�kerekek k�z�tt k�l�n er��tviteli berendez�sre nincs sz�ks�g.

A g�zmozdony �ltal�nos elterjed�s�t a viszonylag egyszer� szerkezet, a mozdony ig�nytelens�ge, megb�zhat�s�ga, t�lterhelhet�s�ge okozta. A g�zmozdonyok legnagyobb h�tr�nyai: az igen kicsiny energetikai hat�sfok (~7%), a kis hat�t�vols�g, az er�sen szennyez� �zem, a jelent�s kezel�si �s fenntart�s �l�munkaig�ny, valamint a kiszolg�l�szem�lyzet neh�z fizikai ig�nybev�tele.