Fedél nélkül még mindig zsír
Már minden pózban csináltuk vele, de sosem elég. A világ legjobb kis nyitottja a legutolsó szériában is király verda, viszont a mostani nagy motor felesleges.
Ez az a típus, ami annyiszor fordult meg a szerkesztőségben, hogy senki se kapja fel a fejét, ha meglátja a tesztautónaptárban. Az első generációtól a másodikon át már a harmadikat is megismertük kívül-belül. Ott voltunk a nemzetközi bemutatón, tesztvezettük, összehasonlítottuk a három korosztályt. Vajon milyen bőrt húzhatnék még le róla?
Mondjuk a teljességhez kell ez a kis piros, hiszen az előző - amivel rettentő jókat kanyarogtunk a visegrádi szerpentinen - a kisebbik motorú volt, ez pedig a kétliteres. Hát akkor nézzük meg, hogy most mi a helyzet a kettőből álló motorpalettával. Az NA sorozatnál 1,6-os volt a kis motor, 1,8-as a nagy. Abból a sorozatból elég volt a kis moci, a nagy persze erősebb, de nem adott annyi pluszt a roadsterezés élményéhez, hogy megérte volna a többletkiadást.
A második generációnál ugyanez volt a felállás, de a megnőtt súly miatt már kevés volt a kis motor. Ahhoz, hogy ugyanúgy élvezhessük a fejlesztésekkel meg a biztonsággal együtt járó többletkilókat, már kellett az erősebb. És akkor most itt vagyunk a teljesen újból épített harmadik változattal, már 1,8-as a kis motor (126 LE), és 2,0 a nagyobbik (160 LE). Na, vajon mi a pálya velük? Nekem megvolt mindkettő, elmesélem.
De előbb fussunk végig a kötelező táncokon, mint a külső, meg a belső meg a többiek. Azt a szánalmas lovaglós-szamurájos dolgot azért sem említem, mert a sajtóanyagban volt, és következetesen minden autósújság elmagyarázta. A lényeg, hogy van az autóban kohonesz, és ezt csak az érzi, aki benne ül és vezeti. De mivel eddig minden MX5-ben volt, nem értem, miért kell most úgy csinálni, mintha hatalmas munkát igénylő fejlesztések után valósult volna meg.
Mert lehet ám, hogy így van, de akkor ez a tervezők szegénységi bizonyítványa, mivel az előzőekben ugyanígy megvolt, mindenféle vizsgálódás, meg hatszázféle érzékelő tesztpilótára aggatása nélkül... De ha szerintük ettől lett jó kocsi ismét az MX5, legyen. Mert hogy ismét jó lett, az vitán felüli.
Szemből nézve a markánsan kidudorodó sárvédők is sugallják, hogy itt a már ismert gokartos sportolásról lehet szó, az oldalnézetből pedig már egyértelműen látszik is. A sarokba rakott kerekekkel másra nem is számíthatunk. Mondjuk, nekem jobban bejött a bukólámpa, de az orvostudomány mai állása szerint nagyon balesetveszélyes, hát elfogadom, hogy másképp kell orrot rajzolniuk. Az NB-nél ez nem sikerült annyira, de az NC összhatása már lényegesen jobb.
Azt tudjuk, hogy jelentősen megnőtt, talán ezért is nyílt lehetőség többet játszani a felületekkel. A motorháztető púpja, a far lefelé ívelő kanyarja, mind olyan részletek, amik külön semmit sem érnek, de együtt olyan benyomást tesznek, mintha még mindig az a kis autócska lenne, amit olyan élvezetesen lehet hajtani, és annyira sikeres volt. Valóban ugyanarról van szó, csak közben kicsit megnőtt.
Állítólag már a kisebb növésű kosarasok is elférnek benne, a felszerelésük meg a csomagtartóban fér el. Ahol nincs pótkerék, nincs semmi... Ezért fér el benne bármi is, de ez így van jól. Amire szánták, amire használhatnánk, arra pont elég. Ugyanez igaz az utastérre is. Semmi különcös vagánykodás, egyszerűen az van benne, ami az autózáshoz kell. Például a menetstabilizálót kikapcsoló gomb.
 No, meg a hatsebességes váltó - a kis motorhoz csak 5 gang jár -, ami bár pontosan kapcsol, minden egyes váltás olyan mintha valami erőszakos dolgot tennénk vele. Már a pozíciója is kicsit furcsa, talán túl hosszú az alkarom, vagy ilyesmi, de nekem nem esik kézre. Ha a pohártartók fedele zárva van, akkor csúszkál a könyököm mindenfelé, ha nyitva van, akkor meg fájdalmasan nyomnak az üregben levő lépcsők. A váltókart viszont csak így tudom rendesen megfogni. Foghatnám a hüvelyk- és a mutató ujjam közé csippentve is, mert az így kifejtett erő is elég a váltáshoz, na de egy így kicsavarodott kézzel pipiskedve egy piros kabrióban...
Autózás közben más sem jár az ember fejében, hogy milyennek látják mások. Nem azért, mert annyira hiú lenne, hanem mert mindig mindenki felé fordul, és megbámulja. A benzinkúton például maga elé engedett egy nagydarab, és elismerő pillantásokat vettet a kocsira a bálnamercijéből. Rettentően feltűnő ebben a piros színben, és a hozzá járó, földön ülős kialakítással valóban a világ tetején érezhetjük magunkat.
Vezetés közben aztán tovább erősödik az érzés, hiszen minden benne van az autóban, amitől a vezetés tényleg élménnyé válik, nem pusztán utazássá. Az elődök minden jó tulajdonsága, kiegészítve néhány olyannal, amikről majd valószínűleg a következő generációnál fogjuk tudni, hogy itt még jó volt. De ne legyünk pesszimisták, ha háromszor sikerült, biztos sikerül negyedikre is.
 Csak a motorokra figyeljenek majd oda. A jelenlegi 1,8-ast úgy megkergettük tavasszal, hogy már majdnem magunk is megbántuk. Az elvonási tünetek azonnal jelentkeztek, amint kiszálltunk belőle. Annyira kezesen viselkedett, annyira jól működött a szerpentinen meg az üres parkolóban, ahol kicsit bohóckodtunk vele, hogy belemagyaráztunk mindent, amit éreztünk. Sperr diffit meg kétliteres motort, aztán kiderült, hogy se sperr, se 160 ló, és mégis nagyszerű. Ezek után kérdőjellel a homlokomon szálltam be a tényleg kétezres változatba. Akár hiszik, akár nem, ez is jó. Pontosan azt tudja, amit a másik, a gyengébb verzió. Nem úgy értem, hogy ez gyenge, mert egyáltalán nem az. Beleprésel az ülésbe minden pillanatban, amikor a gázpedált taposom, márpedig taposom minden pillanatban. Kigyorsításokban verhetetlen - leszámítva a küzdelmet a váltásokkal -, oda lehet tenni bátran a kanyarokba, ugyanazt a stabilitást hozza, amitől jó autónak tartottuk az elődöket is.
 Minden porcikájában azt nyújtja, amit a szájhagyomány útján terjedő legendák alapján elvárunk tőle. Na de ugyanezt kaptuk a kisebbiktől is. Akkor miért költenénk többet? Számomra bebizonyosodott, hogy az NC generációból ismét elég a kisebbik motor, és ahogy Winkler is megmondta: "Valahol meg kell fogni a pénzt."
A szerző értékelése 
A jelenlegi roadsterek között verhetetlen. Megdolgoztak érte, hogy a korábbi szellemnek megfelelően tovább éltessék a legendát, így megadom a maximumot.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
