Az angliai sz�khely� John Cooper Works m�hely�ben a hagyom�nyos Mini Cooper S-t minden id�k egyik leger�sebb �s leggyorsabb Minij�v� alak�tott�k �t.

A meg�jult Mini 0-r�l 100 km/h-ra mind�ssze 6,6 m�sodperc alatt gyorsul fel, �s 230 km/h-s v�gsebess�g�vel b�rmelyik nagyaut�val felveszi a versenyt. A teljes�tm�ny�t tekintve szint�n figyelemre m�lt� eredm�nyeket produk�l, hiszen 210 LE (154 kW) lead�s�ra k�pes 6950-es percenk�nti fordulatsz�mon, 80-r�l 120 km/h-ra pedig kevesebb mint 5,4 s alatt gyorsul negyedik sebess�gfokozatban. A t�k�letes vezet�s �lm�ny�hez term�szetesen a Mini kiv�l� alaptulajdons�gai, az optim�lis s�lyeloszt�s �s a maxim�lis nyomt�vols�g is hozz�j�rulnak. A kisaut� erej�t tov�bb� j�l jellemzi, hogy a motor minden liter�re 130 (!) LE jut. A j�v�ben teh�t �rdemes lesz jobban odafigyeln�nk az aut�p�lya bels� s�vj�ban k�zleked� kisaut�kra, hiszen k�nnyen kider�lhet, hogy az �rtatlan karossz�ria m�g�tt �ri�si er� lakozik. Az �talak�t�s els� l�p�sek�nt a sz�riakompresszort cser�lte ki John Cooper csapata, �s hely�be egy �j, nagyobb fordulatsz�mmal teljes�t� modellt szereltek be. A m�rn�k�k a motor szell�z�s�t is nagyobb teljes�tm�nyre �ll�tott�k m�g egy szell�z�ny�l�s kialak�t�s�val, amely a m�sodpercenk�nti 4500-as fordulatsz�m el�r�s�n�l kezdi meg m�k�d�s�t. A nagyobb teljes�tm�ny optim�lisabb hengerfejen bel�li �ramoltat�st ig�nyelt, amit egy k�t�ves fejleszt�s eredm�nyek�nt siker�lt a m�rn�k�knek kialak�tani. A hat�konyabb �zemanyag-felhaszn�l�s �rdek�ben High-Power gy�jt�gyerty�kkal �s nagyobb teljes�tm�ny� befecskendez�kkel l�tt�k el a kis Cooper S-t. Ennek k�sz�nhet�en az aut� fogyaszt�sa m�g ilyen teljes�tm�ny mellett is csup�n 8,6 liter 100 km-en. Mivel az igaz�n j� versenyz�k nem a k�ls� alapj�n akarnak kit�nni, John Cooper csapata is a k�ls� tuningol�s helyett ink�bb a bels� fejleszt�sekre koncentr�lt. �gy mind�ssze a dupla kipufog� �s az el�l, h�tul elhelyezett John Cooper Works embl�ma utal arra, hogy nem egy h�tk�znapi Minivel van dolgunk. A fejleszt�s sikere a John Cooper Works csapata m�g�tt �ll� szaktud�snak �s t�bb�ves fejleszt�i tapasztalatnak k�sz�nhet�. A c�get az 1940-es �vek v�g�n alap�totta meg Charles Cooper, fi�val Johnnal, �s r�vid id�n bel�l a Cooper Car Company a versenyaut�gy�rt�s egyik vezet� angol szerepl�je lett. Az angol c�g kezdetben a raliversenyekre k�sz�tette fel a kicsi, �m ann�l mozg�konyabb aut�t, �s legend�s sikereket �rtek el egy�tt a Monte-Carlo ralin 1964-ben, 1965-ben �s 1967-ben. A Mini m�r a kezdetekt�l fogva bevonta fejleszt�seibe a John Cooper Works�t, hogy k�z�s er�vel m�g hat�konyabb �s nagyobb teljes�tm�ny� aut�kat hozzanak l�tre. A v�s�rl�k megel�gedetts�g�t pedig mi sem bizony�tja jobban, mint hogy a 2003 tavasz�n el�sz�r bemutatott John Cooper Works Tuning modellb�l - amely "csup�n" 147 LE-vel b�szk�lkedhetett - az els� 18 h�nap alatt vil�gszerte 6000 darabot k�sz�tettek. Az exkluz�v m�don feltuningolt csodaj�rg�nyt vil�gszerte rendelhet� a Mini �s a John Cooper Works-partnereken kereszt�l. Az �talak�t�sra minden Mini Cooper S �s Mini Cooper S Cabrio alkalmas.