Az FVV "h�zi" csukl�s villamos

A 3720-asra sz�mozott protot�pus egyir�ny� h�zi csukl�s a De�k t�ren. A kocsit k�nyv szerint egy k�z�pbej�rat� ikerkocsi fel�j�t�sak�nt k�sz�tett�k el, ez�rt eredetileg a h�ts� kocsir�sznek 3721-es sz�mot adtak. P�r nap m�lva �gy d�nt�ttek, hogy a kocsi egy j�rm�nek sz�m�t - �gy h�tul jav�tani kellett a p�lyasz�mot.

A 3722-es k�tir�ny� villamoskocsi eredeti �llapot�ban a f�m�hely el�tt. A kocsit a F�zesi-f�m�hely 3740-esre sz�mozta, azonban m�g a levizsg�z�sa el�tt �tsz�mozt�k 3722-re. A k�pen l�that� a homlokfali p�lyasz�m ut�lagos jav�t�sa. A kocsi nemsok�ra visszament a m�helybe, �s k�z�pre is ajt�kat �p�tettek be.

Amikor 1961-ben kig�rd�lt a 3720-as protot�pus csukl�s villamos, �s v�gigment a v�ros f�bb �tjain, �ltal�nos k�zfelt�n�st keltett. Am�g a sajt� szinte egy v�llvon�ssal elint�zte, hogy t�bb sz�z UV-t helyeztek �zembe ("�j stuk�kat vesz a f�v�ros"), valamint hogy sorban �p�tik �t a r�gi fav�zas villamosokat ac�lv�zasan, addig a filmh�rad� �s az �js�gok is lelkendezve sz�moltak be az �j csukl�s j�rm�r�l. Persze a kocsit lehetetlens�g lett volna nem �szrevenni - a megszokott�l elt�r� bord�v�r�s-elef�ntcsont sz�nez�se kiemelte csupa-g�mb�ly� form�j�t. A csukl�s j�rm� konstrukci�ja pedig a figyelmet akkor is a villamosra ir�ny�totta, ha hasonl� kialak�t�ssal ezid�t�jt szerte vil�gon gy�rtottak h�zilagosan villamosokat. A filmh�rad� k�l�n besz�molt a villamosr�l, kiemelve, hogy a h�lgyeknek magassark� cip�ben sem kell ezent�l �vatosan l�pkedni�k a villamosban - a s�rl�cpadl�t ugyanis felv�ltotta a s�ma gumipadl�.

Ezek ut�n az sem v�letlen, hogy 1964-ben az Erzs�bet h�d �nnep�lyes megnyit�s�n az els� �tg�rd�l� j�rm� a feld�sz�tett 1228-as csukl�s villamos �s egy FA�-csukl�s aut�busz volt. Az ut�lagos komment�rok m�r "csukl�s�t�si m�ni�r�l" besz�lnek a k�zleked�si v�llaltokn�l; de a '60-as �vekben ezek a j�rm�vek az �jdons�g erej�vel hatottak. A j�rm� formatervez�je pedig az a Lengyel Istv�n volt, aki k�s�bb az ipari csukl�sok tervez�s�ben is r�szt vett.

Az 1228-as �s egy FA�-csukl�s az Erzs�bet h�d megnyit�j�n.

A csinos k�ls� azonban csintalan bels�t takar. A t�rt�nelem ir�ni�ja, hogy a kor�bbi gy�rt�s� UV t�pus az id�k sor�n a f�v�ros egyik legmegb�zhat�bb t�pus�v� forrta ki mag�t, �s a mai napig �zemel. A h�zi csukl�sokat azonban a f�v�rosb�l m�r h�sz �ve kivont�k, pedig a csukl�s kivitel a nagyobb egyter� utast�rrel k�ts�gtelen�l el�ny�sebb. M�gis a csukl�s villamosok m�r kezdett�l fogva m�szakilag elavultak voltak: lass�ak, neh�zkesek voltak, neh�z volt f�kezni �s elindulni vel�k, belter�k is zajosabb volt az �tlagosn�l. Tal�n ezt az ellentmond�st legink�bb a kocsikra akasztott becen�v jellemzi: a f�v�rosi �s a vid�ki villamosvasutak szem�lyzete is "Beng�li" n�ven ismeri ezeket a j�rm�veket (az elnevez�s egyik lehets�ges, b�r kor�ntsem egy�rtelm� eredete a "benga" - orm�tlan, neh�zkes sz�hoz vezethet� vissza). Az eredeti egyir�ny� - egy oldali ajt�s kivitel� kocsik r�ad�sul a budapesti h�l�zaton csak korl�toz�sokkal volt haszn�lhat� a k�z�ps� j�rdaszigetek �s a fejv�g�llom�sok k�vetkezt�ben; nem csoda, hogy a Budapestre gy�rtott egyir�ny� kocsik fel�t eladt�k vid�kre egy �ven bel�l (!).

Hogy Miskolcon - Debrecenben - Szegeden mit sz�ltak az �j csukl�s kocsikhoz? Nos k�ts�gtelen, hogy a beng�lik megjelen�se sz�nvonalbeli ugr�st jelentett a '60-as �vekben, hiszen a vid�ki utasok csak h�rb�l ismerhett�k a forg�v�zas kocsikat, az �l�kaluzi rendszert; de az olyan extr�k is ritkas�gnak sz�m�tottak, mint a p�rn�zott b�r�l�s. A vid�ki v�rosok k�zleked�si v�llalatai az '50-es �vekt�l kezdve a megt�bbsz�r�z�d� forgalom ellen�re k�nytelenek voltak a miniszt�riumi rendeletre a f�v�ros �ltal �tadott villamosokkal megel�gedni, mely rendk�v�l tarkabark�v� tette a villamosparkjukat. Az �jonnan gy�rtott F�zesi-ac�lv�zas kocsik megjelen�se ellen�re is gyakran er�sen leromlott �llag� fav�zas kocsikkal voltak k�nytelenek megszervezni a n�vekv� forgalmat, �gy az �j beszerz�s� h�zi csukl�s villamosoknak is �r�lhettek. Ezek a kocsik a XXI. sz�zadban is futnak a vid�ki v�rosokban, azonban Miskolcon 2004-ben lassan az utols�t is kivonj�k a rendszeres utasforgalomb�l, �s Szegeden is a cser�j�ket hat�rozt�k el. Debrecen v�rosa is k�z�pt�von szabadulni k�v�n az elavult j�rm�vekt�l.

Magyarorsz�gon �sszesen 181 Beng�lit �p�tettek, kezdetben a F�zesi F�m�helyben, majd bekapcsol�dott a gy�rt�s�ba a M�V Debreceni J�rm�jav�t�ja, majd a Debreceni K�zleked�si V�llalat, ezzel - ak�rmilyen hihetetlennek t�nik - megel�zt�k darabsz�mban a Ganz ipari csukl�st.

A 3720-as protot�pus kocsi - h�tul m�g 3721-es p�lyasz�mmal 1961-ben, a Bart�k B�la �ton.	A DKV 385-�s csukl�s kocsija m�g Budapesten, a F�zesi-f�m�hely el�tt, 1968-ban. Ez a kocsi egyike volt a F�zesi-f�m�helyben utols�nak  gy�rtott csukl�soknak.

Budapest:

• 1961-ben �p�tett�k meg az els� Beng�lit Budapesten, a 3720-ast. Ezt a villamost eredetileg a 3132+3133-as k�z�pbej�rat� ikerkocsi alv�z�ra k�v�nt�k �p�teni. Azonban ez az ikerkocsi annyira el volt haszn�l�dva, hogy v�g�l egy teljesen �j alv�zat gy�rtottak az �j protot�pusnak. A k�s�bbiek sor�n is az eredeti k�z�pbej�rat� kocsik alv�zm�reteit megtartva teljesen �jonnan gy�rtott�k a csukl�sokat. Az �j villamos kezdetben a 45-�s vonalon k�zlekedett.
  A 3720-as kocsit 1975-ben 1100-esre sz�mozt�k �t. Jelenleg az 1100-as K�zleked�si M�zeum v�delme alatt �ll, �s eredeti �llapotban tervezik ki�ll�tani.
   
• Az egyir�ny� kocsik sorozat�t 1962-63 k�z�tt gy�rott�k 1101-1137-es sz�mon. 1963-65-ben az 1119-"1137"-est eladt�k vid�kre (az "1129-1137"-es kijel�lt p�lyasz�m� villamosok Budapesten forgalomba sem �lltak). A villamosok a '60-as �vek elej�n a 63-as vonalra ker�ltek. Az egy oldali ajt�s kivitel miatt azonban nem lehett rugalmasan haszn�lni a budapesti h�l�zaton; �gy m�g ebben az �vtizedben Angyalf�ldre, a 14-es vonalra vont�k �ssze a kocsikat. Mikor a 14-es vonal�t a Pozsonyi �tig ler�vid�tett�k, a kocsisz�n el�tt k�l�n hurokv�g�nyt kellett �p�teni ezeknek a villamosoknak. Ritk�n a 12-es �s a 10/A vonalra is beosztott�k �ket. Az �sszesen 19 villamos 1979-80-ig k�zlekedett, ezut�n n�h�ny kiv�telt�l eltekintve (1103, 1105, 1106) elbontott�k a sorozatot.
   
• A k�tir�ny� protot�pust 1963-ban gy�rtott�k. Eredetileg nyolc ajt�s kivitel� volt, de hamarosan a bef�ggesztett r�szre is tettek ajt�t.
  1974 ut�n a 3722-est 1200-asra sz�mozt�k �t. 1984-ben Szeged �tvette a kocsit, �s 820-as sz�mon a mai napig k�zlekedik. Sok�ig a 820-ast az esed�kes fel�j�t�sok ellen�re Szegeden megtartott�k eredeti form�j�ban, de mivel a m�zeumot vagy a BKV-t egyenl�re nem �rdekeli esetleges v�dett� nyilv�n�t�sa, ez�rt ezt is elkezdt�k �talak�tani (pl. Ikarusz ablakos lett).
   
• 1963-65-ben gy�rtott�k a h�zi csukl�sok sz�ri�j�t 1201-1236-os p�lyasz�mon. A kocsik kezdetben a 44-esre, majd a 60-as �s a 68-as vonalra ker�ltek. A '70-es �vek elej�t�l fogva a kocsikat a 28-asra, a marad�kot pedig a 31-esre osztott�k be. Ezut�n 31-esr�l a 36-os, 64-es vonalra ker�ltek, mivel kev�s volt a 31-esre a h�zi csukl�s. A '80-as �vek elej�n �jpesten is felt�ntek: a 3-as, 8-as, 10-es, 55-�s vonalon. A kocsikat 1982-83 k�z�tt vont�k ki a forgalomb�l, n�h�ny kiv�tellel (1221, 1222, 1231, 1233) az �sszeset selejtezt�k.

R�szletes �llom�nyi adatok a budapesti kocsikr�l

Nagy Istv�n
1962-es legy�rt�sa ut�n p�r h�tig a k�s�bbi 1101-es 3721II-es  p�lyasz�mmal k�zlekedett. A k�p a Bosny�k t�ren k�sz�lt.	Az 1102-es motorkocsi a Mexik�i �ton, a 23-as vonalon, 1962-ben (ebben az �vben a 23-as meghosszabb�tott �tvonalon k�zlekedett).
A protot�pus kocsi m�g 3740-es p�lyasz�mon, vizsg�ja el�tt.	Az 1201-es kocsi a 44-es villamos r�kospataki v�g�llom�s�n, gy�rt�skori �llapot�ban.

Miskolc:

• A vid�ki v�rosokban 1962-ben jelentek meg az els� egyir�ny� csukl�s villamosok. Miskolcon 1962-1966 k�z�tt 11-et �ll�tottak forgalomba 100-110-es p�lyasz�mon. A 105-110-es kocsi Budapestre gy�rtott, az ottani h�l�zatra alkalmatlan 1100-as kocsi volt. A 110-es 1966-ban - alig egy h�nappal Budapestr�l val� meg�rkez�se ut�n - le�gett, de fel�j�tott�k az FVV-n�l.
  A kocsikat 1982-89 k�z�tt vont�k ki a forgalomb�l. A 100-as kocsi fel�j�tva nosztalgiakocsik�nt m�k�dik Miskolcon.
   
• 1967 ut�n a F�zesi-f�m�hely k�tir�ny� kocsikat kezdett el gy�rtani - egy oldali felsz�ll� ajt�kkal. Ezeknek a kocsiknak a k�tir�ny�s�g�t igaz�b�l csak Szegeden tudt�k kihaszn�lni az egyv�g�ny� vonalakon egyoldalra helyezett peronok miatt, Miskolcon �s Debrecenben az ilyen kialak�t�s� Beng�likat szolg�latuk nagy r�sz�ben egyir�ny� kocsikk�nt haszn�lt�k. 1969-1970-ben a j�rm�gy�rt�st a F�zesi-f�m�helyb�l Debrecenbe helyezt�k �t.
  1967-70 k�z�tt 130-139-es p�lyasz�mon t�z ilyen kocsit gy�rtottak. Ezeket 1991-ig selejtezt�k. A 130-as kocsi az 1990-es le�ll�t�sa ut�n k�t h�napig diszk�villamosk�nt k�zlekedett (a k�vetkez� �vben, 1991-ben a 173-as volt a diszk�villamos). A 130-ast 1991 ut�n oktat�kocsinak haszn�lt�k 1998-ig.
   
• 1970-78 k�z�tt 35 k�tir�ny� t�zajt�s kocsit vett Miskolc Debrecenb�l. Ezeket 140-174-es p�lyasz�mml l�tt�k el. Az 1971-es kalauz n�lk�li k�zleked�s bevezet�se ut�n a 145-�st�l kezd�d�en elhagyt�k az utast�ri kalauz�l�seket.
  A kocsikat 1991 ut�n kezdt�k kivonni a forgalomb�l, az �llom�ny kb. fele azonban 2004-ig, a b�csi villamosok �rkez�s�ig �zemben volt. A 172-est 1999-t�l tanul�kocsinak haszn�lj�k. A 147-es kocsi jelenleg ki�ll�tva l�that� Szentendr�n, utols� forgalmi �llapot�ban.

R�szletes �llom�nyi adatok a miskolci kocsikr�l

Az MKV 101-es motorkocsija a '60-as �vekben, a mai Selyemr�ti meg�ll�helyn�l.	Az MKV 130-as villamosa a '70-es �vekben a  Baross G�bor �t v�gi Szinva-h�don.
	David Lloyd
Az MKV 155-�s motorkocsija a '80-as �vekben a miskolci  T�z�r utcai kezel�v�g�nyon.	Az MKV 150-es motorkocsija 1974-ben, a 4-es vonal  bulg�rf�ldi v�g�llom�s�n. A fot�k alapj�n felt�telezhet�, hogy  ez a kocsi a 4-es vonalra volt rendszeresen beosztva annak bez�r�s�ig.

Debrecen:

• Ebben a v�rosban szint�n 1962-64 k�z�tt v�s�roltak 281-294-es p�lyasz�mon egyir�ny� csukl�sokat. Ezek k�z�l a 288-294-es volt budapesti 1100-as. 1985-ben a 281-est Szegedre adt�k �t, ott 614-es p�lyasz�mot kapott. 1987-ben a frissen fel�j�tott 291-es villamos pr�ba�tja sor�n le�gett, ez�rt 1990-t�l alv�z�ig lebontva p�rekocsinak haszn�lj�k.
  A kocsikat 1990-98 k�z�tt selejtezt�k.
   
• 1967-69 k�z�tt hat darab k�tir�ny� egyoldali ajt�s kocsi ker�lt Debrecenbe 381-386-as p�lyasz�mon. Ezek a kocsik nem csak az 1-es vonalon j�rtak, hanem az egyoldali ajt�s kocsik k�zleked�s�re alkalmas 4-es vonalon is el�fordultak a vonal megsz�ntet�s�ig.
  Az �tajt�s Beng�lik 1998-ig k�zlekedtek Debrecenben.
   
• 1969-70-ben gy�rtott�k a n�gy darab 481-484-es hatajt�s k�tir�ny� kocsit, ezeket m�r Debrecenben k�sz�tett�k teljes eg�sz�ben. Ezeket a kocsikat az 1971-ig �zemel� 6-os vonalra sz�nt�k (ezt a vonalat p�tolja a 3-as trolibuszvonal a temet� fel�), de az 5-�s vonal kiv�tel�vel a t�bbi debreceni j�raton is k�zlekedhetett. P�ld�ul a 3-as pallagi vonal megsz�ntet�se el�tt az utols� villamos - kiv�telesen - a 482-es volt. Az 5-�s vonalon csak sz�lestalp� kerekekkel ell�tott kocsik k�zlekedhettek, ez�rt nem j�rtak erre csukl�sok. Az egyv�g�ny� sz�rnyvonalak megsz�nt�vel a villamosok az 1-es vonalon �zemeltek tov�bb. A n�gy kocsi k�z�l 2001-ben kett�t selejteztek, kett� viszont a mai napig megvan.
   
• 1974-78 k�z�tt �t t�zajt�s k�tir�ny� csukl�s villamost vett a DKV, ezek 485-489-es p�lyasz�mot kaptak. 1983-84-ben ker�lt h�rom 1200-as kocsi Budapestr�l Debrecenbe, ezek 490-492-es p�lyasz�mot kaptak. Jelenleg (2004.) az �sszes kocsi �llom�nyban van.

R�szletes �llom�nyi adatok a debreceni kocsikr�l

Hans Lehnhart	Ek�s Andr�s
A DKV 287-es villamosa 1966-ban, a Nagy�llom�s el�tt.	A DKV 291-es kocsi 1987-ben le�gett ez�rt a v�z�t lebontott�k,  �s s�nsz�ll�t� iker-p�rekocsinak haszn�lj�k. A kocsi 303-as  p�lyasz�mot kapott, a k�pen a 101-es motorkocsival l�that�.
A DKV 383-as kocsija a Nagyerdei gy�gyf�rd� el�tt. �rdemes  a kocsi l�tr�j�t megfigyelni a csukl� mellett, az egyir�ny�  debreceni villamosokon is sok�ig l�tra volt felszerelve a h�ts� sz�lv�d� m�g�.	Ugyanez a kocsi, a nagy forgalom miatt alkalmazott  m�sodr�sz p�rj�val a 4-es villamos B�ke �ti v�g�llom�s�n.
A debreceni 481-es �s 483-as villamos a Piac utc�ban, a 6-os vonal egyik forgalmi kit�r�j�ben.	A DKV-hoz legutolj�ra ker�lt - 492-es p�lyasz�m� - motorkocsi  a Honv�d utcai meg�ll�helyn�l a '80-as �vekben.

Szeged:

• Szegeden az egyir�ny� kocsikat 1962-64 k�z�tt v�s�rolt�k, �sszesen 10 darabot (601-610). Ezek k�z�l az utols� hat kapott m�r kijel�lt budapesti p�lyasz�mot. 1980-81-ben tov�bbi h�rom kocsit vettek �t a selejtezett budapesti �llom�nyb�l, majd a debreceni 281-est 1985-ben 614-es sz�mon. Az egyir�ny� kocsikat csak az 1-es vonalon lehetett k�zlekedtetni.
  A selejtez�seket 1989 ut�n kezdt�k meg. M�ra m�r csak egy kocsi maradt forgalmi tartal�kk�nt �llom�nyban: az 1124 -> 609, melyet 2002-ben eredeti s�rga f�nyez�s�vel �j�tottak fel, �s leend� nosztalgiakocsik�nt t�rolj�k. Az 1105 -> 613 -> 602^II 2004 tavasz�n Budapestre, az Istv�ntelki f�m�helybe ker�lt. A kocsi a Magyar Villamosvas�t T�rt�neti Egyes�let tulajdona, helyre�ll�t�sa lassan, de folyamatban van.
   
• 1967-73 k�z�tt v�s�rolt�k a 12 darab �tajt�s k�tir�ny� egy oldali ajt�s kocsit, ezek 651-662-es p�lyasz�mot kapt�k. Beszerz�s�k idej�n a kocsik a teljes szegedi h�l�zatra alkalamasak voltak, mert az 1-es k�tv�g�ny� vonal k�t v�g�n hurokkal rendelkezett, m�g a t�bbi egyv�g�ny� vonalon a meg�ll�k egy oldalra voltak rendezve. A h�l�zat fokozatos �t�p�t�s�vel szolg�latuk el�sz�r az 1-es �s 3-as vonalra, majd jelenleg m�r csak az 1-es vonalra korl�toz�dik.
  Selejtez�s�k 1992 ut�n kezd�d�tt meg. A 656-os kocsit tanul�kocsiv� alak�tott�k �t, melyet a k�s�bbiekben szint�n meg�rizni terveznek. Jelenleg (2004.) egyed�l a 660-as van m�g �llom�nyban, �s rendszeres forgalomban az 1-es vonalon.
   
• A t�zajt�s Beng�likat Szegeden 1973-79 k�z�tt v�s�rolt�k, �sszesen 18-at (801-818). 1984-85-ben, m�g k�t tov�bbi kocsit vettek �t Budapestr�l 819-820-as sz�mon. Ezek k�z�l a 820-as a volt 3722-es protot�pus kocsi. H�rom kocsi hi�nyzik a sorozatb�l, ezek balesetet szenvedtek. A hi�nyz� villamosok hely�re m�s kocsikat sz�moztak �t, s�t 1996 ut�n a 816-os le�g�se �s fel�j�t�sa egy 2002-ig tart� �tsz�moz�slavin�t ind�tott el k�nyvel�si okok miatt.

R�szletes �llom�nyi adatok a szegedi kocsikr�l

Lakos Rudolf	Hans Lehnhart
Az SzKV 605-�s motorkocsija 1978-ban a r�kusi kocsisz�nben.	Az SzKV 655-�s motorkocsija a r�kusi kocsisz�n el�tt 1971-ben. A villamos tartal�kkocsi volt - p�ld�ul a vonatok �rkez�sekor �llt forgalomba.
	Wolfgang Walper
Az SzKV 806-os motorkocsija a R�kusi �llom�s el�tt a '70-es �vekben.	Az utols�nak - 181-iknek - gy�rtott beng�li a szegedi 818-as. A k�p  a J�zsef Attila sug�r�t v�g�n k�sz�lt a '80-as �vekben. A kocsi  1978. XII. 30-�n k�sz�lt el Debrecenben, �s 1979-ben �llt Szegeden forgalomba. Jelenleg ez a villamos 821-es sz�mmal fut.

Tanul�kocsik:

Ek�s Andr�s Az MVK Rt. 130-as p�lyasz�m� tanul�kocsija 1997. augusztus�ban. A kocsit 1991-t�l 1998-ig haszn�lt�k tanul�kocsinak. Selejtez�s�vel az utols� miskolci �tajt�s beng�li t�nt el.	Hajt� B�lint Az �j tanul�kocsinak 1999-ben a 172-es beng�lit alak�tott�k �t. 2004-re ezt a kocsit is selejtezt�k.
Szel�nyi G�bor Szegeden 1992-ben alak�tott�k �t a 656-os kocsit tanul�kocsiv�. A felv�tel 1996. m�jus�ban k�sz�lt, a Somogyi utca meg�ll�helyn�l.  Ekkor m�r annyi kocsi volt �zemk�ptelen, hogy az 1-es vonalra k�nytelenek voltak a tanul�kocsit is kiadni forgalmi j�ratnak.	Fodor Ill�s Az SzKT 656-os kocsij�t 1998-ban fel�j�tott�k, �j, egyedi f�nyez�st �s z�rl�mp�kat kapott. A felv�tel 1999-ben k�sz�lt egy k�l�nmenet alkalm�val a 3-as villamos Post�s sporttelepi v�g�llom�s�n.

M�zeumi kocsik:

Krizs�n S�ndor A K�zleked�si M�zeum a legels� protot�pus kocsit a 3720 -> 1100-ast jel�lte ki meg�rzend�nek. A villamost le�ll�t�sa ut�n �jpest kocsisz�nben t�rolt�k, 1989-ben sz�ll�tott�k �t Szentedr�re, majd Miskolcra ker�lt fel�j�t�si c�lb�l. A f�nyk�p Szentendre teherp�lyaudvaron k�sz�lt 1994-ben, ahol tr�lerre rakt�k a kocsit.	Kisl J�zsef Miskolcon a r�gi fest�st elt�vol�tott�k, �s alapoz� f�nyez�ssel l�tt�k el.  Azonban a p�nz elfogyott, �gy az �res v�zt f�lre�ll�tott�k. Egy �vtizednyi �ll�s ut�n 2004-ben a Feh�r �ti f�m�helybe hozt�k vissza.
Varga �kos Endre Az MKV 147-es motorkocsi 1993-as selejtez�se ut�n a f�nyez�s�t fel�j�tott�k, majd a fentebb l�that� tr�leres sz�ll�t�skor, 1994-ben ker�lt Miskolcr�l a szentendrei m�zeumba. Itt l�that� ki�ll�tva utols� forgalmi �llapot�ban.  A felv�tel 2000-ben k�sz�lt.	T�th Ferenc Az 1989-ben Miskolcon le�ll�tott 100-as - legels� - egyir�ny� beng�lit fel�j�tott�k. A kocsi - apr� elt�r�sekt�l eltekintve (pl. az eredeti 100-asnak nem volt �tk�z�je) - eredeti 1962 korabeli �llapot�.  A felv�telen a miskolci 100-as motorkocsi.
Uherkovich P�ter Az SzKT 609-es motorkocsija 2002 decemberi �jj�f�nyez�se ut�n, amikor is 40 �ves �vfordul�ja alkalm�b�l egy napra visszakapta 1124-es eredeti p�lyasz�m�t, �s m�g egy 63-as t�bla is ker�lt az elej�re.  A k�p a Kecsk�si v�g�llom�son k�sz�lt.	N�meth Zolt�n �d�m Az SzKV 602-es Beng�lija jelenleg Istv�ntelken �ll, fel�j�t�s alatt. A jav�t�s t�rsadalmi munk�ban k�sz�l, az MaViTE szervez�s�ben. A k�p 2004 �sz�n k�sz�lt, a kocsi vezet��ll�sos fel�r�l.

A kocsi szerkezetileg h�rom r�szb�l �ll, amelyeket csukl�k k�tnek �ssze. Az els� �s h�ts� r�sz k�t-k�t be�ll� tengelyen �ll, m�g a kett� k�z�tt egy bef�ggesztett r�sz helyezkedik el. A k�z�ps� r�szt egy-egy bak tartja, melyek a k�ttengelyes kocsir�szek alv�z�nak meghosszabb�t�sai. Ezekre bronz cs�sz�szerkezetek vannak felszerelve, melyekre fel�lnek a k�z�ps� r�sz szint�n meghosszabb�tott hossztart�i. A von�er�t a csukl� k�zep�n elhelyezked� kir�lycsapok k�zvet�tik. Erre ker�l fel a csukl�szerekezet a f�lfel� meghosszabb�tott kerettel, mely a harm�nik�t tartja, valamint a tetej�re a csukl� korongja. A csukl�k fordul�korongj�nak be�ll�t�s�t rudazat v�gzi, azonban a harm�nik�t tart� keret rugalmass�ga k�vetkezt�ben a csukl� k�zep�re szerelt kapaszkod�k k�zzel belengethet�ek el�re-h�tra. Az 1223-asr�l k�sz�lt k�pen megfigyelhet�, hogy a kanyar v�g�n a bef�ggesztett r�sz k�zelebbi v�ge enyh�n kitol�dik az �vvel ellent�tes ir�nyba. Ez amiatt van, mert a kocsi tengelyei nem a csukl� alatt helyezkednek el.

Az 1223-as kocsi a 60-as vonal Baross t�ri v�g�llom�s�n.

A j�rm�vek tervez�sekor eleve t�rekedtek a min�l k�nnyebb szerkezet kialak�t�s�ra hiszen a j�rm� �gy is t�ls�lyos volt a k�t motorj�hoz k�pest. Emiatt azonban a k�s�bbiek sor�n az oszlopok elkezdtek elt�rni, amit ut�lagosan kellett r�hegeszt�ssel meger�s�teni. Ez a hiba azonban nem csak a beng�likra jellegzetes, p�ld�ul a FAV kocsik, vagy a ZIU trolik megfigyelhet�en sorban ugyanott t�rnek. Azonban emiatt vannak olyan Beng�lik a forgalomban, melynek szekr�nye m�r �rezhet�en mozog az alv�zukhoz k�pest, k�l�n�sen Szegeden, az ottani rosszabb �llapot� p�ly�k k�vetkezt�ben. A k�z�ps� C kocsir�sz a B (�ramszed� n�lk�li) r�szhez �gy csatlakozik, hogy a csukl� nem k�pes csavarod� mozg�sra, az A (�ramszed�s) r�sz viszont ett�l a k�t r�szt�l f�ggetlen�l mozoghat csavarod� ir�nyba. Ez a megold�s elvileg a p�lyahib�kon val� �thalad�st hivatott megoldani, a gyakorlatban azonban el�fordulnak a nagyobb v�g�nys�pped�sekn�l fel�tk�z�sek, amely nem tesz j�t sem a kocsiszekr�nynek (az al�t�maszt�si bak is rendszeresen elrepedt, �s gyakran a cs�sz�t�m is elt�rt). Nem egy kocsin emellett - k�l�n�sen a h�romajt�s els� sz�ri�n - megfigyelhet� volt p�r �vvel a legy�rt�suk ut�n, hogy a k�z�pr�sz a tart�bakok eldeform�l�d�sa k�vetkezt�ben ferd�n �ll.

Sz�nt� Ferenc A DKV 282-es csukl�s villamosa, az 1-es vonalon 1971-ben. Ezen a kocsin k�l�n�sen nagy a k�z�ps� r�sz megereszked�se.

Dobos R�bert Az MKV 152-es sz�tszedett csukl�szerkezete. L�that� a  kiny�l� tart�bak �s a t�mszerkezet, a k�z�ps� kir�lycsappal.  A kir�lycsap f�l�tti �jabb tart�szerkezetre �l fel a csukl�szerkezet.

Dobos R�bert Az MKV 158-as csukl�szerkezete fel�lr�l, a korong n�lk�l. Megfigyelhet� a csukl�szerkezet be�ll�t�s�t v�gz�,  asszimetrikusan elhelyezett r�d is.

Az egyir�ny� �s a k�tir�ny� kocsik is a k�zvetlen kapcsol�snak megfelel�en �zemszer�en csak sz�l�ban k�zlekedhetnek. Ez�rt kezdeteben elhagyt�k a szok�sos leng� �tk�z�ket is, azonban n�h�ny �v m�lva k�nytelenek voltak felszerelni ut�lag, mivel a vonalon elromlott kocsikat neh�zkes volt eltolni. Eredetileg ugyanis egy sz�ks�g-tol�rudat kellett beilleszteni a kocsi alatt elhelyezked� csapba. A lerobbant kocsit - ha nem siker�l helyben r�vid id� alatt megjav�tani - halad�ktalanul fel kellett csatolni a vezet�knek a felz�rkoz� kocsira �s eltolni. Elk�pzelhet�, hogy mekkora lelkesed�ssel m�sztak a j�rm�vezet�k az egyenruh�jukban a kocsik al� egy-egy csatl�s el�k�sz�t�s�hez.

Egy ritka felv�tel 1963-b�l: az 1117-es �s az 1964-ben Szegedre eladott vadonat �j 1127-es kocsi Sz�va kocsisz�nben.

A kocsinak k�t marokcsap�gyas motorral hajtott tengelye van, ez a k�t tengely a csukl�hoz k�zelebb es�k. A kocsik motorjai TR 4,5/14 t�pus�akra lett egys�ges�tve. A budapesti kocsikra eredetileg a l�rinci kocsikr�l kinyert TR 5,6/14-es motorokat haszn�ltak fel (az 1106-oson eredetileg TR 5,6/14 A motor �zemelt). Id�k�zben a TR 4,5/14-es motorokat is lecser�lt�k EVIG-gy�rtm�ny� TR 4,5/14 A t�pus�ra, amely teljes�tm�ny�t 63,5 LE-r�l 80 LE-re n�velt�k. A marokcsap�gyas kivitel� motor azt jelenti, hogy a motor f�lig a tengelyre t�maszkodik fel marokcsap�ggyal, f�lig pedig rug�zottan az alv�zra van felf�ggesztve. Ez egy igen elterjedt megold�s, szinte a kezdetekt�l fogva alkalmazz�k, �s m�g a mai villamosmozdonyokon �s H�V-szerelv�nyeken is ilyenek �zemelenek. H�tr�nyuk, hogy a motorok s�ly�nak kb. fele rug�zatlanul terheli a v�g�nyokat. Az ilyen motorokat egyszeres fogasker�k�tt�tellel szokt�k a hajtott tengellyel �sszekapcsolni, ez�rt nagyon nagy �tt�telt nem lehet el�rni. Ez�rt ezek a motorok viszonylag alacsony fordulatsz�m�ak, emiatt a hajt�sh�zb�l m�ly, "morg�" hang hallhat�. A kocsik csak m�rs�kelten k�pesek gyorsulni, �s hamar elvesztik a von�erej�ket, ez�rt v�gsebess�g�k csak a 40 km/�ra k�r�l alakul. Ez kellemetlen volt ha a kocsi a t�bbi j�rm�vel elvegy�lve k�zlekedett: Angyalf�ld�n p�ld�ul a 14-es 1100-as kocsijait k�nnyen be�rte a 12-es UV kocsijai, de az id�ben el�tt�k a 12-esen �zemel� k�t p�tkocsis szerelv�nyek is k�pesek voltak behozni a csukl�sokat.	Uherkovich P�ter A szegedi 812II-es kocsi egyik TR 4,5/14-es motorja. Ezen a tengelyen nincs mechanikus f�k. N�meth Zolt�n G�bor A 813-as hajtott tengelyein a motor �s a tengely k�z�tti fogasker�k�tt�tel figyelhet� meg.
A kocsi ind�t�- �s f�kez�ellen�ll�sait teljes m�rt�kben az alv�z al� helyezt�k el, ezt megfelel�en v�di �s rejti a kocsi oldallemezel�se. A l�gs�r�t� a bef�ggesztett kocsir�szen van elhelyezve, a motordinam� pedig a kocsik B v�ge alatt (de n�h�ny kocsin pl. az MKV 130-as sorozat� kocsijai �s a 161-es legutols� �llapot�ban a bef�ggesztett r�szre ker�lt �t). �rdekes ebb�l a szempontb�l az eredeti 1100-asok �s a szegedi Beng�lik mai napi kivitele. A kocsikon nincsen motordinam� felszerelve, helyette a dinam� a l�gs�r�t� tengely�re van r�kapcsolva. A Beng�lira elegend� egy kis kapacit�s� akkumul�tor mivel csak n�h�ny vez�rl�berendez�st �zemeltet, pl. a nagyobb teljes�tm�nyt ig�nyl� vil�g�t�shoz m�r h�l�zati fesz�lts�get haszn�lnak. Ez�rt elegend� az akkumul�tort szakaszosan t�lteni.	Uherkovich P�ter N�h�ny bef�ggesztett r�sz alatti berendez�s a szegedi 812II-es kocsin: I = ind�t�ellen�ll�s, lt = l�gtart�ly, m = l�gs�r�t� �s a dinam� meghajt�motorja.
A kocsi �zemi f�ke a villamosf�k, a fut� tengelyeket pedig a f�k�ram �ltal hajtott szolenoidf�k f�kezi. A szolenoidf�k egy dobf�kre hat. N�ha az elhaszn�l�dott szolenoidf�kek vasmagjai bem�gnesez�dnek, vagy egyszer�en a dobf�k tapad le, ilyenkor a f�k rudazata n�ha csak kis id� eltelt�vel tud visszaugrani az alaphelyzet�be - ez pedig j�l hallhat� az �ll� kocsi utast�rben. Villamosf�kez�sn�l ezen a kocsin is �gyelnie kellett a vezet�nek az ekkor fell�p� t�l�ramra: az intenz�v f�kez�s megszak�t�sakor fell�p� villamos �v berobbanthatta a menetkapcsol�t. A kocsi r�gz�t�f�ke s�r�tett leveg�s, az utols� f�kfokozaton h�z be, �s �ll�tja meg a kocsit. A r�gz�t�f�k is - a szolenoidf�kkel �s a k�zif�kkel egyetemben - csak a fut� tengelyekre szerelt f�kdobra hat, �gy elker�lt�k a bonyolult f�krudazatot. A hajtott tengelyen csak a motor f�kez, �gy az nem r�gz�thet�.	N�meth Zolt�n G�bor A 806-os kocsi dobf�ke a fut� tengelyen.

�rdekes megold�sok voltak a r�gz�t�f�kkel kapcsolatban: Szegeden (�rtes�l�seim szeint) kor�bban a m�szerasztal k�zep�n l�v� nyom�gombbal lehetett oldani a r�gz�t�f�ket. Ma m�r itt is a kontroller menetre val� forgat�sa elegend�.

A kocsin oldalank�nt k�t s�nf�k tal�lhat�; egyenk�nt 4 tonna tapad�er�vel rendelkeznek. �lesebb kanyarokban a s�nf�k nem a s�n f�l�tt helyezkedik el, �gy m�k�dtet�se a s�nf�k leszakad�s�val j�rhat. S�nf�kez�skor a leveg�s r�gz�t�f�k is m�k�d�sbe l�p, ami azonban csak a fut� tengelyeket f�kezte.

A r�gz�t�f�k a kontroller f�k utols� poz�ci�j�n l�p m�k�d�sbe, �s a menet els� poz�ci�j�n old. Azonban a kocsik kialak�t�sa olyan, hogy ha a kisszab�lyz�t 0-ba forgatja a vezet� akkor a r�gz�t�f�k felold. Ez�rt r�gz�tetlen maradt volna a kocsi. Ennek kiv�d�s�re eredeti kialk�t�s�ban �tszerel�skor (vezet��ll�scsere eset�n) az 1200-as kocsikon a s�nf�k r�gz�tette a kocsit. Jellegzetes volt emiatt az �tszerel� kocsikon a s�nf�kkel p�rhuzamosan m�k�d� v�szcseng� hangja. A s�nf�k akkor l�pett m�k�d�sbe, amikor a vezet� az �n. seg�d�ram� �tkapcsol�t leszerelte (itt nem csak a kisszab�lyz� kart kellett �tszerel�skor vinnie a vezet�nek).

Ez persze folyamatos �ramfelv�telt jelentett illetve a s�nf�kek t�lmeleged�s�vel j�rhatott, s�t �ramsz�net eset�n elgurulhatott a kocsi; �gy ezt ma m�r nem alkalmazz�k, s�t m�r az 1200-as kocsikat is �t�p�tett�k a '70-es �vek elej�n esed�kes �ltal�nos f�jav�t�sok alkalm�val leveg�s r�gz�t�sre. Ez �gy t�rt�nt, hogy a vezet��ll�sokba be�p�tettek egy r�gz�t�f�kkapcsol�t. Ha mindk�t vezet��ll�sban le volt kapcsolva, akkor beh�z�tt a r�gz�t�f�k �s sz�lt az ind�t�sjelz�. A vezetett oldalon term�szetesen be kellett kapcsolni ezt a kapcsol�t elindul�shoz.

A mai miskolci kocsikon is hasonl�an m�k�dik a r�gz�t�s: a kisszab�lyz� kiv�tele el�tt egy kapcsol�val a m�sik oldalon el�re be lehet h�zni a r�gz�t�f�ket m�k�dtet� �ntart� rel�t.

Tal�n a homoksz�r� kialak�t�sa az �sszes ma �zemel� t�pus k�z�l a legszerencs�tlenebb a Beng�lin. Homoksz�r�t az�rt kell minden villamoskocsira felszerelni, mert a s�nre sz�rt homok az egyik leghat�sosabb m�dja a megcs�sz� kerekek megakaszt�s�nak. Es�s id�ben �gy alapvet� jelent�s�g�, a villamos csak �gy k�pes id�ben lef�kezni. A homoksz�r�t a h�zi csukl�son ped�llal lehet �zemeltetni - a vezet��ll�shoz k�zelebb es� homoktart�lyb�l lehet adagolni a homokot az els� fut� tengely el�. Ez f�kez�sn�l nem annyira probl�m�s. Azonban elindul�sn�l - mivel nem hajtott tengely el� homokoznak - nem seg�t azonnal a homoksz�r�s. A mai napig megfigyelhet�, hogy es�s id�ben elindul�sn�l rettenetesen kip�r�g a kocsi hajtott tengelye, am�g el�r a kocsi az egy tengelyt�vnyival el�tte l�v� homokozott p�lyaszakaszra. Majd egy hatalmas porfelh�vel megakad a ker�k, �s ekkor v�gre el tud indulni a villamos. A kocsik am�gy is igen cs�sznak, m�g sz�raz id�ben is k�nny� a hajtott kerekeket kip�rgetni. Miskolcon a homoksz�r�t �ttett�k a hajtott tengely el�: ekkor viszont ha a legels� fut� tengely cs�szik meg, akkor azt nem lehet homokoz�ssal meg�ll�tani - �gy viszont ez a ker�k lapot kaphat a blokkol�st�l.

Szel�nyi G�bor A szegedi 662-es kocsi beltere. A jobb oldalon el�lre az �ll�helyek el� az�rt raktak m�g egy �l�st, mert az alatt tal�lhat� a homoktart�ly. A felv�tel 2000. febr. 18-�n k�sz�lt a 3-as Post�s sporttelepi v�g�llom�s�n.

A k�zif�k forgatty�s, csak az els� tengelyre hat �s �nz�r� jelleg�. Ez azt jelenti, hogy a kart elford�tva a hely�n maradt (�gy a beh�zott f�kkart nem kell k�zzel tartani).

A kocsik menetkapcsol�ja BT II t�pus�, amit k�s�bb CS 37-es t�pusjellel jel�ltek. Ez egy h�zilagosan k�sz�tett b�tyk�st�rcs�s menetkapcsol�, aminek az ihlet�je az 1500-asokon �zemel� SPK menetkapcsol� lehetett. A b�tyk�st�rcs�s menetkapcsol�kon a hengeren csak olyan idomok tal�lhat�k, amelyek a k�l�n�ll� �rintkez�ket z�rj�k. Minden �rintkez� k�l�n �vterel�vel �s �vf�v�ssal van ell�tva. A kapcsol�henger mellett kicsi �vszeletes hengerek l�that�ak: fel�l az ir�nyv�lt� henger, alul pedig a menet-f�k henger. A kontrollerkarok j�r�sa kocsir�l kocsira elt�r�, van amelyiket igen k�nny� tekerni, de van amelyiknek a kezel�s�hez jelent�s er� �s gyakorlat sz�ks�ges. A kocsiknak 15 soros, 3 soros-p�rhuzamos �tkapcsol�, 8 p�rhuzamos �s 17 f�kfokozata van. A soros �s p�rhuzamos utols� fokozata gyors�t� (s�nt) fokozat. A kocsik egy r�sz�n az utols� s�ntfokozatot m�r nem lehet kapcsolni (ki van �kelve a kontrolleren), hogy korl�tozz�k a kocsik sebess�g�t - ennek oka pedig az volt, hogy a kocsi biztons�gosan f�kezhet� maradjon.  A villamosokra eredetileg k�zikapcsol�s biztos�t� ker�lt, amit a vezet� jobb oldal�n lehetett bekapcsolni. Ez a vid�ki kocsikon a mai napig ugyanott lehet megtal�lni, piros sz�n�re van festve. A budapesti Beng�likon az automata biztos�t�t - hasonl�an az UV-hez - a vezet��ll�s f�l� helyezt�k �t, amit egy a vezet��ll�sba beny�l� karral kellett �zemeltetni. A biztos�t� jellegzetesen l�that� volt a viszonylatjelz� felett. Eredetileg a budapesti 1200-asokon m�r volt egy vez�rl�pult, azonban a f�jav�t�sok sor�n ezt kicser�lt�k egy az UV-hez hasonl� kialak�t�s�ra (az UV mai vezet��ll�s�hoz hasonl� billen�kapcsol�kkal). Eredeti kialak�t�s�ban m�g kevesebb kapcsol� volt az asztalon, emellett p�ld�ul Bosch-kulccsal �zemelt a vil�g�t�s itt is.

N�meth Zolt�n G�bor A bont�s alatt l�v� szegedi 654-es kocsi b�tyk�st�rcs�s menetkapcsol�ja. M�ller P�ter Az SzKT 804-es kocsij�nak vezet��ll�sa. A kocsi Tarj�n v�g�llom�son �ll 1997-ben.

A 3720-as protot�pus kocsira eredetileg AEG menetkapcsol�t szereltek (ami az 1521-es B-v�gi menetkapcsol�ja volt).  A kocsikat �lve lehetett vezetni. Hogy ne kelljen nagyon magasan �lnie a vezet�nek, a kocsi elej�n a padl� be volt s�llyesztve, �s ebbe helyezt�k a menetkapcsol�t is. A vezet��ll�st Budapesten plexilemezes parav�nfalak v�dt�k. A vid�ki Beng�likon a '80-as �vekben z�rt vezet�f�lk�t k�peztek ki Ikarusz elemekb�l, s�t a kocsikba rug�zott aut�busz vezet��l�st szereltek be. Miskolcon a tart�s egyir�ny� haszn�lat miatt a z�rt vezet��ll�st eleinte csak a kocsi egyik v�g�n k�pezt�k ki, a m�sik oldalon maradt az egyszer� korl�t. Szegeden az els� z�rt vezet��ll�ssal �t�p�tett kocsi a 811 �s a 813 volt.

A 3720-as eredeti vezet��ll�ssal.

A 3720-as protot�puson �s n�h�ny egyir�ny� kocsin eredetileg f��ramk�rr�l m�k�dtetett sorba kapcsolt f�nycs�vek �zemeltek vil�g�t�sk�nt. K�s�bb az �sszes kocsira izz�soros f��ramk�r� vil�g�t�s ker�lt. Mivel meg kellett akad�lyozni, hogy az izz�k visszat�kr�z�djenek a sz�lv�d�n, ez�rt a menetkapcsol� �zembehelyez�se ut�n a jobboldali els� izz�sor l�mp�i kialudtak (ez ut�bbi egyes miskolci �s fel�j�tott szegedi kocsikon m�r nem �gy m�k�dik).  Az egyir�ny� kocsik eredetileg �l�kalauzi rendszerre �s ir�ny�tott utas�raml�sra volt kialak�tva. H�tul lehetett felsz�llni a h�roms�vos felsz�ll� ajt�n, majd az els� kett� ajt�n lehetett elhagyni a kocsit. Emiatt probl�ma is akadt, ha a kocsi t�lzs�foltt� v�lt, mivel a r�vid t�v� utasoknak is kereszt�l kellett verg�dni a hossz� h�ts� utast�ren a lesz�ll�shoz.

A 3720-as kalauz�l�se eredetileg.

A k�tir�ny� verzi�ban el�l-h�tul is volt egy kalauz�l�s. Eredetileg a kalauz�l�shez volt ind�t�sjelz� felszerelve, amit a kalauzi szolg�lat megsz�nte ut�n a vezet� melletti jobb oldalra helyeztek �t, messze az ajt�m�k�dtet� kapcsol�kt�l. Egyes miskolci kocsikon (pl. a 161-esen) a berreg� helyett m�r T�tr�s s�p sz�l. Az egyir�ny� kocsikon majdnem az �sszes �l�s a menetir�nynak megfelel� ir�nyba volt be�ll�tva (a csukl�k melletti r�szeken voltak ford�tott �l�sek is). A k�tir�ny� kocsikon - a mai �llapotban - az �l�sek ir�nya �ltal�ban a k�zelebbi vezet��ll�s ir�ny�ba n�z. Azonban az azonosnak t�n� kocsik �l�selrendez�sei k�z�tt is vannak elt�r�sek. P�ld�ul Szegeden az �t �s t�zajt�s kocsikon az els� �s h�ts� ajt�k mellett �ll�helyek voltak az �l�helyek helyett az egyik oldalon (ez pl. az �tvett volt budapesti 819-esen �s 820-ason nem volt eredetileg, s�t az �l�sek el�l �s h�tra, h�tul el�lre n�ztek - ahogy a budapesti kocsik voltak kialak�tva). Miskolcon - mivel a kocsikat csak egy ir�nyban haszn�lt�k a hurokv�g�llom�soknak k�sz�nhet�en - a k�tir�ny� Beng�lik egy r�sz�nek �l�s�t is a menetir�nyba �ll�tott�k be. Szegeden t�bb kocsi belter�t is fel�j�tott�k. Ezek k�z�l a 814II-es villamos kialak�t�sa igen sz�p, eszt�tikusra siker�lt.

Tildy Tibor Az 1206-os bels� tere a '70-es �vekben.

Izs� Zolt�n	Veperdi Tam�s
Az egyik egy ir�nyba be�ll�tott �l�s� miskolci beng�li belseje 1999-ben.	A szegedi 814II-es utastere.

�rdekess�g volt a kocsin alkalmazott hajl�tott ablaklemezek alkalmaz�sa az els� �s h�ts� homlokfalon. Az ekkoriban gy�rtott IK-620-asokon is megfigyelhet�ek ugyanezek az ablakelemek - a h�zilagos tervez�s �s gy�rt�s sor�n igyekeztek kihaszn�lni a felhaszn�lhat� aut�busz elemeket.

�j�t�s volt a kocsikon, hogy a homlokfali ir�nyt�bl�t a vezet� felett elhelyezett �tvil�g�that� feliratozott �veg helyettes�tette. Ez sem volt egys�ges: eredetileg sz�gletes volt, a vid�kre sz�ll�tott els� egyir�ny� kocsikkal megegyez�en, csak egy id� ut�n t�rtek �t a lekerek�tett viszonylatjelz�kre.  Ezek helyett a '70-es �vekt�l kezdve az ipari csukl�sokon alkalmazott t�bl�kra t�rtek �t Budapesten, amit a sz�lv�d� m�g� helyeztek be, a p�ramentes�t� �s az ablak k�z�. Vid�ken - Debrecen kiv�tel�vel - pedig �ltal�ban a homlokfalon nem jel�lt�k a v�g�llom�sokat egy id� ut�n. Ma m�r a kocsik t�lnyom� r�sz�n megsz�ntett�k az ir�nyt�bla eredeti hely�t is, de m�g ezeken a kocsikon is �ltal�ban felfedezhet� a lemezel�sen a helye. Oldalt is eredetileg egyedi t�bl�kat alkalmaztak, amiket a k�s�bbiekben leszereltek.	Az 1206-os kocsi a 44-es vonalon a Keleti p�lyaudvarn�l.
Az alum�niumlemezekb�l k�sz�lt ajt�kat s�r�tett leveg� m�k�dteti. Eredetileg a kocsik ajtajai als� �vegez�ssel is el voltak l�tva. Ezeket azonban hamarosan le kellett cser�lni, ugyanis az als� �vegez�s� ajt�k elkezdtek elrepedezni, ez�rt a k�s�bbiekben egys�gesen megsz�ntett�k az als� �vegez�st Budapesten �s vid�ken is. A '60-as �vek v�gefel� Budapesten, majd Debrecenben gy�rtott kocsikon - azaz az �tajt�s k�tir�ny� sz�ri�t�l kezdve - pedig eleve elhagyt�k az als� �vegez�st.	Karai S�ndor A k�p a Bor�ros t�ren k�sz�lt 1973-ban, egy 31-es villamost �br�zol. A kocsi k�z�ps� ajtaj�nak m�r nincs meg az als� �vegez�se.
Az egyir�ny� kocsikon a h�ts� h�roms�vos felsz�ll� ajt�val vigy�zni kellett, ugyanis - sok utas avagy nem m�k�d� ajt�k eset�n - nyitott ajt�val val� elindul�skor a sz�les ajt�sz�rnyak az �tlagosn�l jobban kil�gtak, �gy jobban kellett figyelni a k�zel halad� j�rm�vekre. Elt�r�sek voltak az egyes v�rosokban az ajt�k m�k�dtet�s�vel kapcsolatban: m�g p�ld�ul a f�jav�t�sok ut�n Budapesten szok�sos m�don a jobb els� �s az �sszes ajt� volt nyithat� egy-egy gombbal, Szegeden p�ld�ul az �tajt�s kocsikon az els�, a h�ts� �s a k�z�ps� h�rom ajt� k�l�n gombbal m�k�dtethet�, de l�tezett kor�bban olyan verzi� is, amikor az els� kett�, a k�z�ps� �s a h�ts� kett� ajt�hoz tartozott egy-egy gomb. Az egyir�ny� kocsikon a h�rom ajt�hoz h�rom gomb tartozik.	Szel�nyi G�bor A miskolci 161-es Tiszai p�lyaudvar v�g�llom�son 1995-ben - bal els� nyitott ajt�val.
Sokszor azonban nem m�k�dnek rendesen a neh�z ajt�k - m�g a mai napig sem. A kocsik - szokatlan m�don - tet�ablakokkal is el vannak l�tva. Oldalablakaik eredetileg befel� ny�l� buk�ablakok voltak - a protot�pus 3720-as kiv�tel�vel, itt elh�zhat� tol�ablakok voltak. A szegedi 658-ason, 817-esen �s a 818-ason eredetileg kisebb m�ret� buk�ablakok voltak. A buk�ablakokat Szegeden �s Debrecenben 1984-t�l kezdve lecser�lt�k m�rtre szabott aut�busz ablakokra. Ez az �talak�t�s sem a teljes �llom�nyt �rintette, Szegeden m�g a 653, 656, 659; Debrecenben a 482, 484, 486, 491, 492 m�g eredeti ablakos volt 2000-ben.	Szel�nyi G�bor A debreceni 483-as els� ajtaja nyitva maradt.
Szegeden a 814II-815II-�s kocsit fel�j�t�sakor Ikarusz ajt�kkal l�tt�k el. Azonban ezek az ajt�k sem m�k�dnek teljesen megb�zhat�an. T�bb kocsira is f�lpantogr�f szed� ker�lt. A szegedi 814-esen a szed�t motor m�k�dtette eredetileg. Ezen k�v�l a mai 810, 814II, 815II, 817, 818II, 821-esen van f�lpantogr�f (a 817-esr�l id�k�zben leszerelt�k). A 808-ason ford�tott f�lpantogr�f �zemelt egy darabig. Miskolcon a 158-ason �zemelt f�lpantogr�f.	Leh�czki G�bor Az SzKT 814II-es fel�j�tott, Ikarusz-ajt�s, f�lpantogr�f szed�s kocsija, Kecsk�sn�l.
Eredetileg �ramszed�k�nt n�h�ny 1100-as �s 1200-as kocsin egy egyedi kialak�t�s� oll�s szed�t alkalmaztak, ezt hamarosan lecser�lt�k a megszokott egycs�sz�lapos szed�re (n�ha k�t cs�sz�laposra). Az eredeti szed� l�that� a p�ld�ul az 1201-es kocsin. Olyan is el�fordult azonban, hogy elt�r� szed�t�pust alkalmaztak mint p�ld�ul a jobboldali k�pen l�that� 1201-esen. Vid�ken is egy cs�sz�lapos szed�t alkalmaztak. Amikor viszont a '80-as �vekben a f�v�rosban �s vid�ken is �tt�rtek a sz�nbet�tes szed�kre, a h�rom v�ros h�romf�le szed�t kezdett el haszn�lni. Debrecenben az ipari csukl�sokon haszn�lt szed�ket szerelt�k fel. A miskolci szed� itt tekinthet� meg - a szegedi szed� pedig itt.	Mad�r B�la Az 1201-es motorkocsi a '70-es �vek elej�n ipari-csukl�s �ramszed�vel van felszerelve, eredeti cs�sz�lappal.

Amint ez m�r �rz�kelhet�, igen neh�z feladatra v�llalkozik, aki megpr�b�lja nyomon k�vetni, hogy a h�zi csukl�sok milyen sz�n�ek �s kialak�t�s�ak voltak az egyes korszakokban. Az els� kocsikat eleve a szok�sost�l el�t� f�nyez�ssel adt�k a forgalomba, de ezut�n egy-k�t kocsi elk�sz�lte ut�n is v�ltogatt�k a f�nyez�si mint�t, vagy jav�tottak a szerel�si technol�gi�n.